A Jaogan-9 (angolos átírással Yaogan-9) földmegfigyelő mesterséges hold március 5-én, magyar idő szerint 5:55-kor startolt, háromfokozatú Hosszú Menetelés-4C hordozórakétával. A felbocsátás helyszíne a Góbi-sivatagban található Csiucsüan (Jiuquan) űrközpont, ahonnan az eddigi három kínai emberes űrrepülés is indult. Ez az ország legrégebbi, 1958-ban létrehozott űrközpontja.
A Jaogan-9 egy távérzékelő műholdsorozat legújabb tagja. A holdak optikai, illetve radaros berendezésekkel vannak ellátva. Bár hivatalosan deklarált feladatuk tudományos és polgári (távérzékelés, erőforrások kutatása, katasztrófa-elhárítás támogatása űrfelvételekkel), elemzők szerint katonai felderítő funkciókkal (is) rendelkeznek. A korábbi gyakorlat szerint Csiucsüanból a sorozat optikai sávban működő darabjai startoltak. Korábban kisebb teljesítményű Hosszú Menetelés-2D rakétákat használtak az indításhoz, ami arra enged következtetni, hogy most egy újfajta, nagyobb tömegű Jaogan műhold állt pályára. A kínai állami hírügynökség csak egy nappal a start előtt jelentette be az indítást, ami ugyancsak a katonai célra utal.
A pénteki esemény volt idén a második sikeres űrindítás Kínából, világviszonylatban pedig összesen a kilencedik.
A napokban hírek érkeztek a kínai emberes űrrepülési program háza tájáról is. Ezek szerint 2011 talán az eddigi legambiciózusabb év lehet a program számára. Ekkor állhat ugyanis Föld körüli pályára a Tiangong-1 (nevének jelentése „mennyei palota”) űrállomás első modulja. A startot egy Hosszú Menetelés-2F rakétával, emberek nélkül fogják végrehajtani.
A tervezett kínai űrállomás makettje. 2011-ben pályára állhat?
2011 végétől kezdve sorban összesen három Sencsou űrhajót indítanak majd, hogy begyakorolják a kisméretű űrállomás megközelítését és a hozzá való kapcsolódást. Az első ilyen űrhajó (Sencsou-8) még nem szállít embereket, a szükséges manővereket távirányítással végzik majd. A Tiangong-1 indítása után két éven belül még két Sencsou repül, immár kínai űrhajósokkal a fedélzeten. A személyzet létszáma alkalmanként 2-3 fő lesz. Az űrállomás ideiglenes látogatói tudományos kísérleteket is végeznek majd – polgári és katonai célúakat egyaránt.
A második kínai holdszonda, a Chang'e-2 startja még 2010-ben (talán októberben) várható. A Hold körüli pályára szánt űreszköz egyebek mellett egy 1 m-es felszíni felbontásra képes kamerát is magával visz. A cél a Hold részletes feltérképezése, potenciális leszállóhelyek keresése. Egyelőre még nem jelöltek ki időpontot a Chang'e-3, az első kínai leszálló űrszonda számára.
A hordozórakéták fejlesztésével kapcsolatos hír, hogy a készülő új, Hosszú Menetelés-5 jelzésű, modulrendszerű kínai nehézrakéta legkorábban 2014-ben állhat szolgálatba. Az új rakéta 25 t tömeget lesz képes alacsony Föld körüli pályára juttatni.
Frey Sándor
