Néhány hete egy érdekes hírre bukkantam, amikor az 1991 januári Űrkaleidoszkóp című MANT kiadványt forgattam. A hír nagyon tanulságos, úgy gondolom érdemes 12 év elteltével újra átfutni.
„Kínai űrrepülőgép-terv… A kínai küldöttség bemutatott egy kétlépcsős űrrepülőgép-tervet, amely két szárnyas repülőtest egymásra építéséből áll. Ez a típus repülőtérről száll fel és le, 330 tonna tömegű. Hat tonna terhet emelhet 500 km magas körpályára. Az I. fokozat 45 méter hosszú, 25 méter fesztávolságú és 198 tonna tömegű; a II. fokozat 35 m hosszú, 15 m fesztávolságú és 132 t tömegű. A hajtóanyag O2 és H2 keveréke, a hajtóművek kombinált tolósugár plusz rakétamotor típusúak. Az nem derült ki, hogy a kínai ipar hogyan lenne képes egy ilyen ultramodern technológiát igénylő rendszer megépítésére, és Kína miből fedezné ezt?” Nos, mára kiderült. A cikk abból az időből származik, amikor szinte mindenki űrrepülőgépeket tervezett vagy épített: az amerikaiak akkortájt fejezték be a Challenger helyére lépő Endeavour legyártását, de folytatták kísérleteiket az X-repülőkkel is. A szovjetek még lassanként építették saját űrsikló-flottájukat, miközben olyan űrrepülőgépekről álmodoztak, mint a Bor vagy a Spiral. Japán a HOPE nevű, rakéta tetejére illeszthető űrrepülőgépen dolgozott, a britek a HOTOL terveit dédelgették, a nyugat-németek még nem tettek le a Sänger megvalósításáról sem. Az ESA és a francia űrügynökség, a CNES továbbra is kitartott a Hermes űrrepülőgép megvalósítása mellett. A felsorolt űrrepülő-tervek első, részletes tervei már elkészültek, voltak olyanok, melyek már repültek, de modell-szinten a legtöbbet valamilyen módon kipróbálták. A terveket tehát nagyon komolyan gondolták. Akkoriban huzakodtak elő először amerikai nagyvállalatok azzal az elképzeléssel, hogy saját űrrepülőgépet szeretnének építeni. Úgyhogy az akkori elképzelések szerint néhány évtizeden belül öt- vagy hatféle űrrepülőgép is rendszerbe lett volna már állítva. Ekkor jelentették be a kínaiak, csendesen, nem hivatalosan, hogy egyébként majd valamikor ők is szeretnének egy űrrepülőgépet. Senki sem vette Kínát komolyan. Gazdaságilag fejletlen, emberes űrrepülésben nincs múltja. Még kínai űrhajós sem járt a világűrben. Az évezred végén aztán meglepte a világot: sikerrel elindult, majd visszatért a személyzet nélküli Sencsou-1 kínai űrhajó. 2003 őszére pedig kitűzték a Sencsou-5 űrrepülést, amely már embert is magával visz. S 2003-ban a kínai űrprogram vezetője bejelenti, hogy majd valamikor szeretnének leszállni a Holdra. Emberrel. Mindezt azután tennék, hogy 10 éven belül alaposan felderítik kísérőnket. A hírt a legtöbben kétkedve fogadják: még egyetlen kínai űrszonda sem indult még a Holdhoz. Talán érdemes volna odafigyelni Kínára. Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben, ingyenesen és szabadon felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat. Ennek módja: Szíves megértésüket köszönjük! Kapcsolódó cikkek:
“Forrás”, illetve “további részletek”:
“ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
ŰRTÖRTÉNELEM: Föld körüli pályán Kína első űrhajósa!
ISMERJE MEG a kínai űrhajót!
ISMERJE MEG a kínai űrhajós-program politikai hátterét!
Miért kellett Kínának űrhajóst küldenie a világűrbe? Kik karolták fel a programot? Miért most? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ összeállításunk.
