Újabb véletlen, hogy a földrengés után 3 óra 20 perccel az ESA Envisat nevű földmegfigyelő mesterséges holdjának pályája is az Indiai-óceán felett vezetett. Az Envisat mérései a közvetlen és a visszavert hullámokat is kimutatták.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a mesterséges holdak méréseiből ennyire pontosan látható volt a szökőár, akkor miért nem risztották azonnal a fenyegetett országokat? Nos, ennek több oka is van. Először is ezek tudományos célú mesterséges holdak, nem egy operatív katasztrófa-előrejelző rendszer részei. Teljesen véletlenül tartózkodtak épp az érintett térség felett (pályájuk alapján sem biztosítható, hogy akár egy nap alatt végigpásztázhassák a teljes földfelszínt). Másrészt a mért nyers adatok feldolgozása sem azonnal történik, hanem utólag. Így a szökőár mintegy 800 km/órás terjedési sebességével ezek a mesterséges holdak sajnos nem tudnak versenyre kelni. Az adatok tudományos, geofizikai és hidrodinamikai feldolgozása, a szökőár terjedésére vonatkozó modellszámításokkal való összehasonlítása azonban megkezdődött.
E különleges és egyedi megfigyeléseknek ugyanakkor van egy fontos tanulsága. Megmutatták, hogy egy űrbeli megfigyelő rendszer megfelelő megtervezése és kiépítése esetén lehet esélyünk a hasonló katasztrófák időben való észlelésére.
(Space Research Today - COSPAR Information Bulletin, 2005. április)
