A rádiós követési adatok alapján kimutatták, hogy az IKAROS vitorlájának június 6-ai kibontása után az űreszköz gyorsulni kezdett. A vízszintes tengelyről az idő (világidőben), a függőlegesről a mért és a fénynyomás nélkül számított sebesség különbsége olvasható le, mm/s egységekben. (Kép: JAXA)
A kb. 300 kg tömegű űreszköz a Föld és a Vénusz között, tőlünk 17,7 millió km-re tartózkodott a napvitorla kinyitásakor. A mindössze 7,5 mikrométer vastag anyagból készült vitorla 13-szor vékonyabb, mint egy emberi hajszál vastagsága. Egyik oldala alumíniumozott, hogy jobban visszaverje a beérkező napsugárzást. Szélessége 14 m, átlói 20 m-esek. A vitorlába szerelt ultravékony napelemek ezzel egyidőben elektromos energiát is termelnek, ami ugyancsak egy jelentős technológiai áttörés. A következő lépés az űreszköz manőverező képességének tesztelése lesz, a vitorla elfordítása révén.
Ezeket a felvételeket a sikeres júniusi vitorlabontásról egy miniatűr, a szondáról levált kamerával vették fel. (Képek: JAXA)
Az IKAROS május 20-án, a japán Akatsuki Vénusz-kutató űrszondával együtt indult. Ez utóbbi – természetesen hagyományos meghajtás alkalmazásával – december elején áll majd a Vénusz körüli pályára.
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Japán űrszonda indult a Vénuszhoz
Kapcsolódó linkek:
A japán napvitorlást a fénynyomás gyorsítja (Spaceflight Now)
Megosztás:
