Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük indiai és japán hírekkel.
Több mint egy héttel a félsikerű sima holdi leszállás után a japán űrszonda napelemei elkezdtek energiát termelni. Még maradt egy-két nap a hasznos munkára.
Az amerikai és európai közreműködéssel négy hónapja felbocsátott japán röntgencsillagászati műhold beüzemelése rendben halad – egy bosszantó kivétellel.
Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.
A japán SLIM leszállószonda január 19-én érte el az égitest felszínét. Az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) öt nappal később készített képet a helyszíntől.
A japán űrszonda leszállt a Holdra, de napelemei nem tudtak energiát termelni. Az irányítók lekapcsolták ugyan, de még él bennük a remény a „feltámadásra”.
Havonta jelentkező rovatunk első részében kizárólag indiai híreket olvashattak. Ezúttal következzenek az ausztrál, japán, kínai, koreai és török „kis színesek”.
A japán Astroscale az űrszemét aktív eltávolítását célzó küldetése előfutáraként olyan műholdat készített, amely megszemlél egy űrszemétként keringő rakétafokozatot.
A rövidítések az idei második japán holdraszállási kísérletet, valamint egy röntgencsillagászati űrtávcsövet takarják, amelyek egyszerre, egy H-2A rakétával indultak.