A japán Hayabusa–2 szonda felvételein jól láthatók annak a becsapódásnak a nyomai, amelyet áprilisban tudományos céllal hoztak létre a Ryugu kisbolygón.
A Hayabusa–2 már túljutott másfél évig tartó küldetése felén, amelyet a Ryugu kisbolygó térségében tölt. Februárban sikeresen végrehajtotta az első mintavételt a kisbolygó felszínét alkotó anyagból. Ezután a japán űrszonda az aszteroida másik része fölé manőverezte magát, majd április 4-én kilőtt egy lövedéket (impaktor), hogy a felszín alatti ősi anyag is a felszínre kerüljön, és így a következő hetekben azt is meg tudja vizsgálni.
A 30 centiméteres, rézből készített lövedéket egy robbanó töltet indította útnak, olyan sebességgel, hogy a becsapódás a vártnál nagyobb, mintegy 20 méter átmérőjű nyomot hagyott a Ryugu felszínén (a kutatók csak fele ekkora nyomra számítottak). A szonda április 25-én továbbította az első felvételeket a becsapódás helyéről. A felvételre azért kellett ennyit várni, mert az impaktor szabadon bocsátása után a Hayabusa átment a Ryugu átellenes oldalára, mintegy 20 kilométerre az égitesttől, nehogy a becsapódás során kidobódó törmelék szemcséi kárt tegyenek a szerkezetben. A Ryugu az impaktorral együtt egy kamerát is otthagyott, amelynek a képén látható volt a kidobódó részecskezápor. Ez megerősítette, hogy a lövedékkel sikerült eltalálni az aszteroidát, a felvételek alapján azonban nem lehetett megállapítani, mekkora a kráter.
Ezután április második felében a JAXA irányítóközpontjából a Ryugu közelébe vezették a Hayabusát, így az mintegy 1,6 km távolságból tudta lefényképezni a becsapódás helyét. Ezen látható, hogy a felszín körülbelül 20 méter kiterjedésű területen változott meg. Vélhetően a kisbolygó mélyéről olyan anyag is a felszínre került, amelyet nem ért a Nap sugárzása, kisebb hőmérséklet-változásoknak volt kitéve, és az egyéb erodáló hatások is mérsékeltebbek lehettek. A repülés irányítói remélik, hogy hamarosan a becsapódás nyomán felszínre került ősi anyagból is mintát tudnak venni.
A Ryugu felszínén az égitest meglövése előtt és után készített felvételeket összehasonlítva jól látható a becsapódás nyoma. (Animáció: JAXA)
Az impaktor és a kamera együttese csak az egyike volt azoknak a leválasztható egységeknek, amelyeket a Hayabusa–2 a 900 méter átmérőjű Ryuguhoz vitt. A Hayabusa tavaly júniusban érkezett meg célpontjához. Mint emlékezetes, tavaly három kisebb leszállóegységet juttatott az égitest felszínére (kapcsolódó híreink itt, itt és itt olvashatók). Az űrszonda év végén, novemberben vagy decemberben indul vissza a Föld felé, a gyűjtött mintákat tartó kapszula 2020 decemberében ejtőernyővel Ausztráliában fog földet érni.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Száraz Ryugu
Megvan a kisbolygópor
E heti „kisbolygóbányászat”
Októberre tervezték, januárra halasztják
A Hayabusa-2 kibombázott krátere (Spaceflight Now)
A Ryugu kétségeket ébreszt a múltat és a jövőt illetően. Talán nem kisbolygók hozták a Föld vízkészletét, és talán a jövő űrhajósai sem a kisbolygókról szerzik a vizet.
