Kudarc a nyolcadik indiai navigációs műhold startja

Egy PSLV rakétával állt pályára az IRNSS-1H, India tavaly már teljessé vált regionális navigációs műholdrendszerének legújabb tagja, de nem vált le az orrkúp.

Az IRNSS (Indian Regional Navigation Satellite System) megnevezésű, újabban NavIC (Navigation with Indian Constellation) néven is szereplő műholdrendszer összesen hét holdja közül három geostacionárius, négy pedig ugyancsak 1 napos keringési idejű (vagyis geoszinkron), de az egyenlítői síkhoz képest nagyobb szögben hajló pályán keringő műholdból áll. A NavIC feladata Indiában és környékén navigációs (helymeghatározó) szolgáltatás nyújtása, a globális rendszerektől – vagyis az amerikai GPS-től, az orosz GLONASSZ-tól, a kínai Beidoutól és az európai Galileótól – független módon. A legutóbbi starttal, az IRNSS-1G pályára állításával 2016 áprilisában befejeződött a konstelláció kiépítése.

Az IRNSS konstelláció és szolgáltatásainak lefedettségi területe a térképen. (Kép: ISRO)

Miért lett volna most szükség akkor a nyolcadik műhold, az IRNSS-1H felbocsátására? A navigációs műholdak konstellációi általában is folyamatos frissítésre szorulnak, hiszen a rendszer működőképességének fenntartása érdekében a meghibásodott, elöregedett űreszközöket pótolni kell. Az IRNSS esetében az elsőként, 2013 júliusában felbocsátott 1A jelű űreszközzel a vártnál korábban akadt gond, ezért alig négy év után leváltásra szorult. Erre készült az IRNSS-1H. Az IRNSS-1A eredetileg tervezett élettartama 10 év volt, de a fedélzetén elhelyezett három rubídium atomóra mindegyike felmondta a szolgálatot, így a pontos navigáció alapját jelentő időjelet nem képes előállítani. Ettől eltekintve a műhold egyébként „egészséges”, így üzemeltetője, az Indiai Űrügynökség (Indian Space Research Organisation, ISRO) szerint bizonyos más feladatokra, például üzenetek sugárzására hasznosítható.

Az IRNSS konstelláció végül szerencsétlen véget ért első „póttagja” még a szerelőcsarnokban, kinyitott napelemtáblákkal. (Kép: ISRO)

Az IRNSS-1A svájci gyártású atomórái egyébként ugyanott készültek, ahol az egyes európai Galileo navigációs holdak fedélzetén is meghibásodott példányok. A most felbocsátani tervezett új indiai űreszközre – ahogy a hamarosan indítandó legújabb Galileo holdakra is – már javított atomórák kerültek.

Az IRNSS-1H augusztus 31-én, magyar idő szerint 15:30-kor startolt egy indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakétával. A rakétatípus eddig kifejezetten megbízhatónak számított. Rendellenesség legutóbb 1997-ben (!) történt vele, akkor egy földmegfigyelő holdat a tervezettnél alacsonyabb pályára juttatott, de az űreszköz használható maradt. A rakéta 1993-as bevezetése óta eddig összesen 41 startot hajtottak végre, és úgy tűnik, hogy az első, még kísérleti repülés balesete és az egyetlen részleges kudarc után a mostani C39-es jelű repülés lett az első teljes fiaskó. A végzetes hiba a rakéta orrkúpjával történt, amely a légkörben való emelkedés során védi az űreszközt, a start után néhány perc elteltével viszont le kell válnia – jelen esetben az első rakétafokozat kiégése és leválása után, a második fokozat működése közben. Ez most nem történt meg, a műhold pedig emiatt a rakéta utolsó, negyedik fokozatától sem tudott önállósulni. Pontosabban a leválasztása a fedélzeti kamerák tanúsága szerint is megtörtént, de a lezárt orrborítás fogságából az űreszköz nem tudott szabadulni.

Ha minden jól ment volna, az IRNSS-1H először elnyúlt, 284 km és 20 650 km között változó magasságú elliptikus átmeneti pályára kerül, ahonnan saját hajtóműveivel érte volna el a 36 ezer km körüli geoszinkron pályamagasságot. Pályahajlása ott 29°-os lett volna. Ehelyett a plusz tömeg terhével a rakéta csak sokkal kisebb magasságig (földközelben 167 km, földtávolban 6554 km) juttatta a műholdat és ami még rajta maradt. Az egész rövidesen megsemmisül majd, ha belép a sűrű légkörbe.

A történtek kivizsgálása megkezdődött. Egyelőre nem tudni, az esetnek milyen késleltető hatása lesz a következő PSLV startra, amelynek során idén novemberben a következő, IRNSS-1I jelű navigációs műholdat kellene pályára állítani.

Kapcsolódó cikkek:
India navigációs műholdrendszere
Kész az indiai navigációs műholdrendszer
Hétből a hatodik
Hétből az ötödik
Pályán az IRNSS-1D
Indiai navigációs műhold indult
India második navigációs holdja
Pályán az első indiai navigációs műhold
„Indiai GPS”: hamarosan startol az első hold
Nyolc új Galileo hold épül
Évindító ESA sajtótájékoztató
A rendszer lelke: hiperpontos órák

Kapcsolódó linkek:
Az IRNSS-1H kudarccal végződött startjáról (Spaceflight Now)
A PSLV rakéta (Wikipedia)