A GSLV Mk.3 hordozórakéta első „igazi” bemutatkozása a GSAT-19E távközlési műholddal sikeres volt.
A GSLV Mk.3 az indiai Geosynchronous Satellite Launch Vehicle rakéták harmadik számú változata, amelyet az Indiai Űrügynökség (Indian Space Research Organisation, ISRO) műholdak geoszinkron (átmeneti) pályára juttatásához fejlesztett ki. Tolóereje elegendő ahhoz, hogy a GSLV előző, jelenleg használatban levő Mk.2 változatához képest közel megkétszerezze a pályára állítható hasznos teher tömegét.
A GSLV Mk.3 hordozórakéta a startra készen. (Kép: ISRO)
A GSLV Mk.3 első fokozata részben két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétából (S200) áll, amelyek a később beinduló, két Vikas hajtóművel felszerelt, folyékony (hidrazin) hajtóanyaggal üzemelő mag (L110) egy-egy oldalán kaptak helyet. Az utolsó rakétafokozat (C25) is folyékony, kriogén üzemanyagot használ, egy CE-20 hajtóművel. Az új indiai rakéta 2014 decemberében már végrehajtott egy szuborbitális tesztrepülést, akkor még a második fokozat nélkül.
A GSLV Mk.3 június 5-én, magyar idő szerint 13:58-kor emelkedett a magasba első orbitális repülésére a Sriharikota szigetén fekvő Satish Dhawan Űrközpontból. Az orrkúpja alatt a hasznos teher a 10 éves élettartamra tervezett indiai GSAT-19E távközlési hold volt. Feladata szélessávú video- és adatátvitel lesz. A fedélzeti üzemanyaggal együtt 3136 kg-os starttömegű műhold a legnagyobb, ami valaha indiai területről az űrbe jutott. A műholdon egy sor új műszaki megoldást is kipróbálnak, például az I-6K jelű modulrendszerű platformot, ionhajtóműveket, aktív hőmérséklet-szabályozó rendszert, Li-ion akkumulátorokat.
Az új hordozórakétával India nagy lépést tett afelé, hogy megszüntesse függőségét más országok hordozórakétáitól. Az ország legnagyobb, geostacionárius pályára szánt kommunikációs holdjai jelenleg az európai Ariane-5 rakétákkal indulnak, mivel tömegük túl nagy a GSVL Mk.2 számára. Az ISRO közlése szerint a GSLV Mk.3 kapacitása 4 tonna geostacionárius átmeneti pályára. (Ilyen elnyúlt ellipszispályákról a műholdak saját hajtóműveik segítségével érik el a 36 ezer km magas körpályát.) Alacsony Föld körüli pályára (600 km-es magasságig) a legnagyobb teljesítményű indiai rakéta akár 8 tonnás tömeget is el tud majd juttatni. Összehasonlításképp, ezek a számok megközelítik az amerikai Atlas-5 rakétára jellemző adatokat, annak szilárd hajtóanyagú segédrakéták nélküli alapkonfigurációjában. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új indiai nehéz-hordozórakéta
GYORSHÍR: Sikeres volt az indiai rakéta bemutatkozása
Sikeres évet zártak az indiai hordozórakéták
A GSAT-19E startja GSLV Mk.3 rakétával Indiából (Spaceflight Now)
A távközlési holdat GSLV Mk.2 rakétával indították pénteken Sriharikotából.
