Pályára állt a regionális lefedettséget biztosító IRNSS hetedik, egyelőre utolsó műholdja is.
Ha az új űreszköz beüzemelése néhány hét múlva befejeződik, és elkezdi sugározni navigációs jeleit, teljesen kiépítettnek tekinthető az IRNSS (Indian Regional Navigation Satellite System, vagy ahogy újabban röviden nevezik: Navic). Az IRNSS-1G jelzésű hold a megszokott PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakétával állt pályára, a Satish Dhawan Űrközpontból, az India keleti partjai közelében fekvő Sriharikota szigetéről. A start időpontja április 28-án, magyar idő szerint 9:20 volt.
(Kép: ISRO)
A 210 millió amerikai dollárnak megfelelő összegből létrehozott Navi az indiai szubkontinens területén, illetve annak szárazföldi és tengeri környezetében (mintegy 1500 km-es távolságig) biztosít műholdas helymeghatározó szolgáltatást, méghozzá függetlenül más országok globális lefedettségű navigációs műholdrendszereitől – az amerikai GPS-ról, az orosz GLONASSZ-tól, a kínai Beidoutól és az európai Galileótól. Az IRNSS holdjait 2013 júliusában kezdték pályára állítani.
A mostani volt a megbízható indiai PSLV rakéta 35. startja 1993-as bemutatkozása óta. A hordozóeszköz most 13. alkalommal repült legnagyobb tolóerejű, XL változatában. Csak idén már harmadik alkalommal használtak PSLV rakétát, ami felgyorsult tempót jelez az indiai űrindításokban. A következő alkalommal, várhatóan júniusban a Cartosat-2C földmegfigyelő hold következik, mellette másodlagos hasznos teherként amerikai, kanadai, német, indonéz és lett kisműholdakkal.
A 12 éves hasznos élettartamra tervezett IRNSS-1G, még a szerelőcsarnokban, a rakéta orrkúpja két felének rácsukódása előtt. (Kép: ISRO)
Az 1425 kg tömegű IRNSS-1G elnyúlt átmeneti pályára került, ahonnan rövidesen eléri a 36 ezer km magas geostacionárius pályát. Itt keringési ideje szinkronban van, megegyezik a Föld forgási idejével, pályahajlása az Egyenlítőhöz képest csupán 5°. A konstellációban ezen kívül még két ilyen jellegű pályán működő hold van. Másik négy indiai navigációs hold ugyancsak geoszinkron, de nagyobb, kb. 29°-os hajlásszögű pályákon kering.
A teljes IRNSS konstelláció három geostacionárius, valamint négy ugyancsak 1 napos keringési idejű (vagyis geoszinkron), de az egyenlítői síkhoz képest nagyobb szögben hajló pályán keringő műholdból áll. Ez utóbbiak egy nap folyamán a Földről nézve egy nyolcast írnak le az égen. (Kép: ISRO) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
„Indiai GPS”: hamarosan startol az első hold
Pályán az első indiai navigációs műhold
India második navigációs holdja
Indiai navigációs műhold indult
Pályán az IRNSS-1D
Hétből az ötödik
Hétből a hatodik
Űralkalmazások Indiában
Rekordévet terveznek az indiai rakétáknak
Az IRNSS-1G startjáról (Spaceflight Now)
Soha annyiszor nem indult még egy év alatt indiai hordozórakéta, mint ahány startot 2016-ra terveznek. A hangsúlyt változatlanul az űralkalmazásokra helyezik.
