Soha annyiszor nem indult még egy év alatt indiai hordozórakéta, mint ahány startot 2016-ra terveznek. A hangsúlyt változatlanul az űralkalmazásokra helyezik.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésein az általános véleménycsere napirendi pontban a résztvevő országok és szervezetek beszámolnak előző évi eredményeikről. Az Albizottság legutóbbi, februári ülésszakán India képviselője is bemutatta az Albizottságnak legújabb eredményeiket.
India hordozórakétái 2016 januárjáig bezárólag már 51-szer indultak az űrbe. A két, csillaggal jelölt típust már kivonták a forgalomból. A PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) három változata már 33-szor vitt műholdakat az űrbe. Balra lent az elmúlt évtized startjainak száma látható. A jobb oldali vázlat India űrtevékenységének súlyponti területeit mutatja: navigáció, távérzékelés, távközlés, társadalmi alkalmazások és a távoli világűr felderítése.
Indiának jelenleg 12 távközlési műholdja működik, ezek az INSAT és a GSAT sorozat tagjai. A műholdak fedélzetén együttesen 260 transzponder dolgozik a C és a Ku frekvenciasávokban.
India négy egyenlítői pozícióban 12 geostacionárius távközlési műholdat működtet.
Tizenhárom távérzékelő műholdjuk közül három geostacionárius, kilenc napszinkron és egy alacsony egyenlítői pályán működik, fedélzetükön optikai és mikrohullámú szenzorokkal. Öt navigációs műholdjuk az IRNSS sorozat tagja. (A napokban pedig pályára állt a hatodik, IRNSS-1F jelzésű navigációs hold is. – A szerk.) Végül, de nem utolsósorban a távoli világűr felderítésén munkálkodik a Mars közül keringő MOM (Mars Orbiter Mission) szonda, míg az Astrosat csillagászati megfigyeléseket végez.
A különböző területeken jelenleg is működő indiai űreszközök.
A Mars körül keringő indiai MOM szonda felvételei alapján készített háromdimenziós modell a Mariner-völgyrendszer részletéről.
A hordozórakétáikkal 2015-re tervezett mind a hat startot sikeresen végrehajtották, igaz, az utolsó átcsúszott január közepére. A PSLV rakétával két IRNSS navigációs műholdon kívül a brit DMC–3, az indiai Astrosat és a szingapúri TeLEOS–1 műholdak indultak, míg a GSLV rakéta augusztusban a GSAT–6 műholdat állította geoszinkron pályára. Az említett két külföldi műholdon kívül a fő hasznos terhek mellett az indiai hordozórakéták 2015-ben további 15, más országbeli műholdat állították pályára. A két IRNSS holddal már csaknem teljesen kiépült India saját műholdas navigációs rendszere (amelyről korábbi cikkeinkben olvashatnak), az utolsó két indítást márciusra, illetve ez év második negyedévére tervezik.
India hét műholdból álló navigációs rendszerének (IRNSS sorozat) öt holdja már a Föld körül kering.
A tavalyról januárra átcsúszott, már említett starton kívül további nyolc műhold indítását tervezik, ebből egyet Ariane–5-tel, hetet pedig saját rakétáikkal: ötöt a PSLV négy startjával, kettőt GSLV-vel. Ha minden sikerül, ezzel a teljesítménnyel az indiai rakéták újabb rekordot döntenek, az eddigi legtöbb 2014-ben és 2015-ben is öt-öt start volt.
A 2016-ra tervezett indiai műholdindítások – három távérzékelő, két-két navigációs és távközlési hold mellett egy meteorológiai műhold indítását is tervezik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
ENSZ űr-albizottsági ülés
Egyszerre 6 szingapúri műhold!
Pályán India első űrtávcsöve
Indiai katonai távközlési hold indult
India első bolygóközi szondája
Sikeres évet zártak az indiai hordozórakéták
Űralkalmazások Indiában
Hétből az ötödik
Pályán az IRNSS-1D
Hétből a hatodik
Az ENSZ Világűrbizottsága
A Tudományos és Technikai Albizottság 2016. évi ülésszaka
Előadás az ENSZ ülésszakon – India
Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO)
Az előző példány januárban indult, most pedig újabb taggal (IRNSS-1F) bővült az indiai regionális navigációs műholdrendszer.
