A PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta startja a Satish Dhawan Űrközpontból, Sriharikota szigetéről történt október 12-én, magyar idő szerint 7:30-kor. A fő hasznos teher az 1 tonna tömegű, 867 km magas, az Egyenlítő síkjával 20 °-os szöget bezáró pályára került Megha-Tropiques tudományos műhold volt. Az Indiai Űrügynökség (ISRO) és a Francia Űrügynökség (CNES) összefogásával készült űreszköz feladata a trópusi égöv időjárásának, a víz körforgásának a megfigyelése lesz. Ez volt a PSLV rakéta 19. sikeres indítása az 1993 óta végrehajtott 20 kísérletből.
A rakétát „társbérletben” felhasználó három miniatűr műhold közül egyet Luxemburgban készítettek. A 28,7 kg-os VesselSat-1 a tengeri hajóforgalmat követi. A másik kettő indiai egyetemisták munkája. A 10,9 kg-os SRMSat feladata a légköri szén-dioxid mennyiségnek mérése, a 3 kg-os Jugnu a növényzetet és a vizeket vizsgáló távérzékelő műhold.
Megha-Tropiques. (Fantáziakép: CNES / ISRO)
A Megha-Tropiques, fedélzetén négy különböző tudományos műszerrel, a monszun kezdetének, az árvizeknek, a ciklonoknak, a száraz időszakoknak a pontosabb előrejelzését ígéri. A közös francia-indiai programot 2003-ban a leállítás fenyegette, de az indiai fél megnövelt hozzájárulásával végül megvalósulhatott. A műholdas kutatási program során három, egymással összefüggő mennyiségre – a légköri vízpárára, a kondenzálódott vízre (felhőzetre, csapadékra) és a sugárzási energiafluxusra – vonatkozó méréseket végeznek. A tudományos célok közt szerepel a víz körforgásának és a légkör energia-háztartásának jobb megértése a trópusi vidékeken, valamint a ciklonok kialakulási és fennmaradási feltételeinek, fejlődésének vizsgálata.
Frey Sándor
