Az indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta szeptember 23-án, magyar idő szerint 8:21-kor emelkedett a magasba a félsziget keleti partjainál fekvő Satish Dhawan Űrküzpontból (Sriharikota). Az Indiai Űrügynökség (ISRO) nem sokkal később sikeresnek deklarálta az új mesterséges hold pályára állítását.
A közel 1 tonna tömegű Oceansat-2 mellett négy apró kísérleti hold (CubeSat) is repült. A rakéta fő terhe, az óceán- és légkörkutató műhold 720 km magas, 98° hajlásszögű (poláris) pályára került. Tervezett működési élettartama 5 év. Három fedélzeti műszerével biztosítja majd a folytonosságot az 1999-ben indított Oceansat-1-gyel, amely várhatóan hamarosan felmondja a szolgálatot. A műszerek közül a széles látómezejő optikai és közeli infravörös kamera (Ocean Color Monitor) 1400 km széles sávokban, kb. 370 m-es felbontással készít majd felvételeket. Ezek segítségével a víz szennyezettségét, a halkészletet, az üledék és az algák előfordulását kutatják. A szélmérő (scatterometer) működési elve, hogy a vízhullámokról visszaverődő radarjeleket detektálja. Ennek alapján becsüli meg a szél nagyságát és irányát az óceánok felett. A harmadik berendezés a légkör felső részén áthaladó, a GPS műholdakról kibocsátott rádiójelek megváltozását elemzi. Ebből naponta ötszáz függőleges hőmérsékleti, nyomás- és páratartalom-profilt tudnak meghatározni.
A Műegyetemen készülő magyar MaSat műholddal egy méretkategórába tartozó négy CubeSat közül kettő (BEESAT és UWE-2) német, egy (ITUpSAT-1) török egyetemisták munkája. A negyedik diákműhold (SwissCube) egyben Svájc első mesterséges holdja.
