Közép-európai idő szerint ma, hajnali 04:54-kor az indiai szakemberek egy saját fejlesztésű PSLV rakétával sikeresen pályára állították a közel másfél tonnás Resourcesat-1 műholdat. Remények szerint az űreszköz a korábbi nagysikerű indiai távérzékelő műholdak nyomdokán fog haladni.
A PSLV és a Resourcesat-1
Az IRS-P6 beüzemelése után folytatja, illetve részben átveszi a tervezett élettartamuknál már jóval hosszabb ideje működő IRS-1C és IRS-1D műholdak szerepét. Ráadásul a technikai fejlődésnek köszönhetően szolgáltatásai azoknál sokkal jobbak lesznek, élettartamát 5 évre tervezik.
Az IRS-P6 műhold start-tömege 1360 kg volt, az indító űreszköz a négyfokozatú, közel 44 méter magas indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) nevű hordozórakéta. Ezzel a Resourcesat-1 lett a PSLV rakétával valaha indított legnehezebb űreszköz. PSLV rakétát India eddig nyolcszor, ebből sikeresen hatszor – legutóbb 2002. szeptemberében – indított. A Resourcesat-1 mellett a PSLV rakéta potyautasa volt még egy kisméretű rádióamatör műhold is.
India tervei
Mint emlékezetese India a közelmúltban jelentette be, hogy 2008-ban egy holdszondát épít, és hasonló terveket dédelget Kína, mely ezt lehetőség szerint még India előtt szeretné megtenni. A japánok már korábban indítottak egy holdszondát, miközben jelenleg is a Mars felé száguld az első japán (és egyben első ázsiai) mars-szonda, a Nozomi. Ráadásul a japánok még erre a hónapra tervezik harmadik és negyedik katonai felderítő műholdjuk startját is. Ezeket a saját fejlesztésű H-2A rakéta állítja majd pályára, és a két műhold közül az egyik az optikai, míg a másik a radar-sávban fog üzemelni.
Ázsiai űrverseny?
Forrás: ISRO.ORG, SPACEDAILY.COM
Képek: ISRO (Indian Space Research Organization)
Kapcsolódó cikkek:
Az indításra 2003. október 17-én, a dél-indiai Madras várostól mintegy 100 km-re északra fekvő Shriharikota Űrközpontból került sor. A négyfokozatú, indiai fejlesztésű PSLV rakéta 18 perccel a start után sikeresen keringési pályára állította a Resourcesat-1-et.
A mostani indításnak és a kínai űrhajós repülésének sok köze nincs egymáshoz, hisz az IRS-P6 (Resourcesat-1) indításáról azt már szeptemberben lehetett tudni, hogy október közepére várható. Természetesen a sikeres, (vagy éppen sikertelen) indításnak most - a kínai űrhajó és űrhajós repülése kapcsán egyre gyakrabban emlegetett ázsiai űrverseny okán – sajátos pikantériája van (illetve lehette volna). Ezúttal azonban minden simán ment, és az indiai szakemberek öröme teljesen érthető volt, amikor az IRS-P6 elérte a tervezett, közel 800 km magas, 98,7 fok hajlásszögű napszinkron pályát. A műhold a teljesen új, és a tervek szerint hat darabból álló indiai távérzékelő műholdcsalád első tagja. A műhold három kamerája közül az egyik (LISS-4) legjobb felbontása mintegy 5,8 méter. A csak az infravörös sávban működő SWIR pedig 23,5 méteres, illetve az AwiFS 56 méteres felbontással rendelkezik.
India egyébként tizennyolcadik alkalommal indított saját űrkutatási hordozórakétát 1979 óta. Az ázsiai ország eddig összesen 37 mesterséges holdat épített, ebből tizenkilencet más országok állítottak pályára. A következő 12 hónapban India még két műholdat indít. A következő PSLV viszi pályára a IRS-P7 távérzékelő holdat, míg a jóval nehezebb és erősebb GSLV egy távközlési műholdat fog indítani.
Az eheti ázsiai űrkutatási események politikai felhangjait jól példázza, hogy a sikeres startot követő sajtótájékoztatón Shri Atal Bihari Vajpayee miniszterelnök hangsúlyozta: “India a hat legaktívabb űrkutató nemzet egyike. Ráadásul az űrtechnika mindennapi alkalmazásaiban jóval előrébb járunk néhány országnál.” (E cikk szerzőjének kiegészítése: Itt az indiai miniszterelnök valószínüleg az USA, Oroszország, Kína és Japán mellett az Európai Űrügynökségre gondolt mint az öt plusz egy élenjáró, - illetve arra célozhatott, hogy a felsorolt féltucat ország és szervezet közül az űrtechnika mindennapi alkalmazásaiban az oroszok és a kínaiak – ahhoz képes, hogy emberes űrprogramjuk is van – nem rendelkeznek jelentős előnnyel Indiával, vagy Japánnal szemben.)
Leszállt az Isteni Hajó
KÍNA ŰRPROGRAMJA (6. rész): Űrtávközlés és műholdas navigáció
KÍNA ŰRPROGRAMJA (5. rész): Távérzékelés, meteorológia
India három műholdat indít 2004-ben
Indiai műholdat akar visszahozni
Zöld lámpa az indiai holdszondának
Japán első mesterséges holdja “visszatért”
Megsérült egy japán űrrepülőgép-modell
A japán USERS visszatért
Új űrügynökség alakul Japánban
Földközelben a Nozomi – öt éve úton a Mars felé
Kína navigációt segítő műholdat állított pályára
India a következő évben három mesterséges hold indítását tervezi. A jelenlegi tervek szerint egy-egy távközlési, távérzékelő és távoktatási űreszköz kerül pályára.
