„Füstölgő” sziget

Az 1970-es és 80-as években a Kelet-szibériai-tenger egy kis szigete fölött néha rejtélyes felhőket láttak a műholdfelvételeken.

Néhány hetes időközönként az Oroszországhoz tartozó Bennett-szigetről induló, viszonylag rövid életű felhőalakzatokat fedeztek fel. A szigettől mindig csak egy irányba induló felhők kiterjedése a több száz kilométert is elérte. Az eredetük kezdetben és vagy még két évtizeden át nem volt világos. Gyanakodtak a tengerfenékről feltörő, majd a levegőbe kerülő metánra, sőt még valamiféle titkos katonai fegyvertesztre is.

A megoldás végül érdekesebbnek bizonyult a meteorológus szakemberek számára, mint a katonáknak. Egy 1992-es közös orosz-amerikai kutatóexpedíció kiderítette, hogy a felhők akkor keletkeznek, ha a sziget fölött megfelelő a széláramlás ahhoz, hogy az alsó, nedves légtömeget nagy magasságba juttassa. Ott, mintegy 3 km magasságban keletkeznek a felhőt alkotó jégkristályok.

Az amerikai Suomi-NPP távérzékelő műhold VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) műszerének infravörös tartományban készített felvételén, a Bennett-sziget környékén a hideg tengeri jégfelszín szürkésfehér színű. A nyílt vízfelületek sötétebbek, hőmérsékletük valamivel magasabb. A leghidegebb és egyúttal a legfényesebb fehér a szigetről kiinduló felhősáv. A nedves levegőt a magasba jutva a jóval 0 °C alatti sarkvidéki szelek hűtötték le. A felvétel télen, 2013. február 14-én készült. (Kép: Jesse Allen / NASA / NOAA / DoD)

A jóval a sarkkörtől északra fekvő Bennett-sziget (észeki szélesség 76,5°, keleti hosszúság 149°) mindössze 420 m-rel emelkedik a tenger szintje felé. Ez mégis elég ahhoz, hogy megbontsa a térségben a szél rendezett, réteges áramlását. Az alsó rétegben létrejövő zavar nagy magasságokig is eljuthat, magávál szállítva a tengerfelszínhez közeli, nagyobb páratartalmú levegőt.

Kapcsolódó cikkek:
A VIIRS „szemével” a Föld
Téli éjjel északon

Kapcsolódó linkek:
Felhők a Bennett-szigetnél (NASA EO)