Műholdas méréseket is alkalmaznak a főleg a nagyvárosokat sújtó nyári hőhullámok következményeinek enyhítésére.
Amikor támad a hőség, sokkal nehezebb ellene védekezni a nagyvárosok sűrűn beépített területein, mint vidéken. Az Európai Űrügynökségnél (ESA) nemrég fejeződött be az a vizsgálat, amelynek során az űreszközök alkalmazási lehetőségeit kutatták. A cél az volt, hogy megvizsgálják: az űrbe telepített hőmérsékleti szenzorok méréseit hogyan lehet az optimális várostervezés, illetve a hőhullámok hatásainak enyhítése céljából felhasználni.
Az elmúlt évtizedben, főleg Európa déli országaiban, egyre több áldozatot szedtek a hőhullámok. A 2003-as évben a becslések szerint csak Franciaországban 15 ezer ember halálát okozta a szokatlanul magasra szökő hőmérséklet. Az áldozatok legnagyobb része (70%-a) idős, 75 év feletti korú ember volt. A hosszan tartó hőség nagy feladatot ró az egészségügyi ellátórendszerre, s ezen keresztül a társadalom számára pluszköltséget okoz.
Ismeretes, hogy a sűrűn beépített területek csapdába ejtik a hőt. Az úgynevezett városi hőszigetek hatása főleg éjszaka érzékelhető, amikor a belvárosok akár 10°C-kal melegebbek lehetnek, mint a városkörnyéki vidékek. A hőszigetek egyik káros mellékhatása, hogy ott megnő az elektromos energia fogyasztása, a légkondicionáló berendezések fokozott használata miatt.
A beépítettség függvényében változó hőmérsékletet illusztráló grafikon. (Kép: ESA)
A nagyfelbontású infravörös űrfelvételekre közép- és hosszútávon nagy szükség lehet az európai nagyvárosokban. Az ESA kísérleti programja (Urban Heat Islands and Urban Thermography, városi hőszigetek és hőtérképezés) keretében idén szeptemberben tíz nagyváros bevonását tervezik. Az előkészítés során földi és repülőgépes hőmérsékleti adatfelvételt végeztek Madridban, aminek egyik célja az esetleges jövőbeli műholdas érzékelők iránt támasztott követelmények felmérése volt. Azért választották a spanyol fővárost, mert itt gyakoriak a hőhullámok, a levegő hőmérséklete időnként az 50°C-ot is eléri.
Madrid egy részletének repülőgépről készült infravörös térképén a kék a viszonylag hideg, a piros szín a melegebb pontokat jelöli. (Kép: ESA)
A két hétig tartó mérési kampányban több mint 60 kutató vett részt. Helyszíni földi, repülőgépes és műholdas adatokat is gyűjtöttek. A fő műszer egy 80 színképi csatornán, 2,5-6,8 m közötti felbontással dolgozó sugárzásmérő volt, amelyet egy repülőgépen helyeztek el. A műholdak közül az Envisat, az MSG-1 (Meteosat Second Generation-1, más néven Meteosat-8) és a Terra adatait vonták be az összehasonlító vizsgálatokba. Az első eredmények novemberre várhatók.
A vizsgálatok nyomán Madridban azt remélik, hogy a várostervezésnél figyelembe tudják majd venni a meglevő hőszigeteket, illetve szükség esetén optimalizálni tudják az energiaelosztást, nem csak a kerületek, de akár az épülettömbök szintjéig.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A szomszéd város mindig zöldebb...
Műholdas mérések felhasználása hőhullámok megfigyelésére (ESA)
A NASA QuikSCAT műholdjával készült globális tengeri széltérkép alapján kijelölhetők azok a helyek, ahol a leginkább érdemes partmenti szélerőműveket építeni.
