Te is lehetsz amatőr SETI-kutató?

Pontosabban: citizen sceintist, aki SETI-vel foglalkozik? Elvégre immár olyan mennyiségű, a hipotetikus idegen civilizációk kutatásával kapcsolatos információ férhető hozzá, mint soha korábban.

Rossz hír viszont, hogy aki nem tud programozni, és nem járatos a témában (sőt, a szakmában), az úgysem fog tudni beszállni. Márpedig a legtöbb ember ilyen.

Az előzmény az, hogy a Breakthrough Initiatives (BI) február közepén bejelentette, hogy 2 petabyte megfigyelési adatot tesz elérhetővé és bárki számára kutathatóvá. Ezen a ponton valószínűleg hajlamosak lennénk azt gondolni, hogy afféle citizen science projektről van szó, ahol az a lényeg, hogy teremtsük meg az érdeklődők számára a közreműködési lehetőséget. Ugyanis számos területen a nem szakemberek is nagyon hasznos és a szakemberek munkáját jól kiegészítő/segítő tevékenységet tudnak végezni. Ilyen pl. Galaxy Zoo, ahol ez ember galaxisokat sorolhat kategóriákba. Vagy éppen a madármegfigyelés vagy a meteorológiai adatok begyűjtése. Miként Caren Cooper megjegyzi a citizen science-ről írt könyvében, ezen utóbbinál „gyakori, hogy az emberek egészen halálukig nem hagyják abba” a munkát. Egy Edward Stoll nevű citizen scientist pedig 78 éven (!) át küldte folyamatosan a megfigyeléseket az amerikai meteorológiai szolgálatnak, és más területekről is gyorsan lehetne hasonló történeteket találni a tudományos kutatás iránti citizen scientist elkötelezettségről.

(Kép: Citizen Science Association)

Vagyis ez a típusú önkéntesség nagyon is motiváló lehet, és kár lenne nem élni vele. Legyen szó akár időjárásról, akár a hipotetikus idegenektől származó, hipotetikus jelekről. Csak éppen ha az ember veszi a fáradságot, és felkeresi a Berkeley témához kapcsolódó weboldalát, akkor valószínűleg elmegy a kedve az egésztől. Az adatok ugyanis .raw formátumban 15 GB-s darabokra vannak vágva (na jó, találtam alig több mint 600 MB-s darabokat is), és aki letölti, sem igazán tud mit kezdeni vele. Persze (megfelelő kitartás + hozzáértés esetén) fel tudunk telepíteni egy megfelelő célszoftvert a gépére (ehhez pythonban kell dolgoznunk és többek között az astroPy könyvtárra lesz szükségünk), de idáig jutva szerintem a legtöbben lemorzsolódnak.

És akkor arról a – feltehetően még súlyosabb – problémáról még nem is beszéltünk, hogy a programozásban való jártasság nem egyenlő az adatfeldolgozásban való jártassággal, és például annak az ismeretével, hogy milyen tényezők torzíthatnak egy megfigyelést; milyen statisztikai módszereket érdemes használni; milyen metodológia problémák merülhetnek fel a téma sajátosságaiból kifolyólag, stb.

Mindez két szempontból is tanulságos. Egyfelől, mert természetesen remek dolog, ha hozzáférhetünk nagy mennyiségű tudományos adathoz (elvégre az információk hozzáférhetősége jó dolog). Másfelől, mert megmutatja, hogy ez önmagában nem elég. Jelenleg mintha a SETI esetében két szélsőség közül választhatnánk: megengedhetjük a seti@home-nak, hogy a mi gépünket használja a hipotetikus idegen civilizációk utáni keresésre, de ez valójában nem kíván különösebb közreműködést. Illetve ott van a BI, ahol viszont a „hozzáférhetőség” leginkább nem jelenti azt, hogy egy lelkes amatőr be tudna kapcsolódni. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy valaki más területeken viszont citizen scientist lehetne mindenféle előkészület meg idő- és energiaráfordítás nélkül: ismét csak Cooper írja, hogy aki madarakat akar gyűrűzni, annak nagyon komoly vizsgát kell letennie. De ott nem azzal kezdődik a dolog, hogy ki nem mondva bár, de feltételezik, hogy mindannyian diplomás ornitológusok vagyunk sok év sok év tapasztalattal, és elég annyit mondani nekünk, hogy akkor lássunk neki az észlelésnek. Értsd: „nincs kitalálva”, hogy a SETI esetében milyen feladatokra és hogyan lehetne bevonni az embereket. A citizen science ugyanis éppen, hogy nem arról szól, hogy ugyanazt csináljuk, mint az „igazi” tudományos kutatók. Hanem arról, hogy olyasmiket csinálunk, amit ők nem – mondjuk mert nincs elég idejük/kapacitásuk rá (ld. a meteorológiai adatok begyűjtését). A CERN például – ami azért eléggé speciális témákkal foglalkozik – nagyon sikeres programot indított Higgs Hunters néven 32 ezer részvevővel 179 országból. Igaz, a feladat úgy volt megfogalmazva, hogy fizikusi végzettség nélkül is csatlakozni lehessen.

Szóval talán a SETI esetében sem lenne lehetetlen a dolog.

Kapcsolódó cikkek:
1327 csillag és a big data
Nyílt forráskódú SETIQUEST?

Kapcsolódó linkek:
Hír az adatok elérhetőségéről (Breakthrough Initiatives)
Galaxy Zoo
A BI által ajánlott szoftverek
Technikai részletek a BI programjáról
Higgs Hunters a CERN-ben