Ugyanazzal a fényességcsökkenésen alapuló a módszerrel lehetne a hipotetikus idegenek tevékenységének nyomai után is kutatnunk, mint amit az exobolygók esetében használunk.
Tehát nem a „hagyományos” jelek kereséséről lenne szó szó, hanem az ún. Clarke-féle exoövezetekéről (Clarke exobelt, röviden: CEB), és eközben az a kiindulási pont, hogy ha a Föld körül jelenleg is műholdak felhője kering geostacionárius pályán, akkor miért ne lenne ez hatványozottan igaz egy nálunk sokkal fejlettebb civilizáció esetében? És miért is ne lenne észlelhető a jelenlétük az általuk okozott, kis mértékű elhalványodásnak köszönhetően, amikor az exobolygó elhalad központi csillaga előtt?
(Kép: Caro Waro)
Az ötlet annyiban nem új, hogy már korábban próbálták megastruktúrák (pl. Dyson-szféra) létének nyomait megtalálni pulzárok körül – egyelőre eredménytelenül. A CEB keresésén alapuló megközelítés beleillik abba képbe, mely szerint mintha a SETI kezdene eltolódni a rádiójelek vagy éppen lézerimpulzusok helyett a nem üzenetként létrehozott technomarkerek keresése felé. Ebben számos tényező játszhat közre a hagyományos megoldások eddigi sikertelenségétől kezdve addig bezárólag, hogy miután az exobolygó-keresés kap komolyabb támogatást, ezért a hozzá való csatlakozás segítené a SETI finanszírozását is. Nota bene: tulajdonképpen a posztbiológiai értelem keresése is értelmezhető ennek a szemléletnek a szélsőséges továbbviteleként, ahol már nem csak a jelek lennének „technicizáltak”, de maguk a hipotetikus civilizációk is.Mindenesetre abból a szempontból még logikus is a CEB utáni kutatás, hogy ezt adott esetben talán könnyebb lehet kimutatni, mint mondjuk a bolygó légkörében a biomarkereket.
Másfelől azonban itt is a szokott problémába ütközünk: attól, hogy mi hajlamosak vagyunk mind több műholdat pályára állítani (és ezzel például elég komoly problémává tenni az űrszemetet), nem biztos, hogy mások is ezt az utat választják. Illetve még ha a technikai fejlődés egy bizonyos pontján így tennének is, semmi garancia sincs rá, hogy az időnyíl irányát, mondhatni, a bolygó körül keringő mesterséges objektumok számának növekedése jelöli ki hosszabb távon is.
Abba pedig ne is menjünk bele, hogy egy Szaturnusz jellegű, gyűrűs bolygó problematikussá tehetné az észlelésből levont következtetések hitelességét. Mint ahogy amikor 2015-ben arról lehetett hallani, hogy esetleg Tabby csillaga körül megastruktúra létére utaló jeleket találtak, akkor is gyorsan felbukkantak más, lehetséges magyarázatok, melyek érvénytelenítették a mesterséges eredet hipotézisét.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
SETI helyett: új bort a régi palackba?
Ismét felvállalja-e a NASA a SETI-t?
Keressünk inkább posztbiológiai intelligenciát?
85 éve született Arthur C. Clarke
Elhunyt Arthur C. Clarke
The Clarke exobelt, a method to search for possible extraterrestrial civilizations
Finding Alien Megastructures Around Nearby Pulsars
Miért (nem) jó ötlet a posztbiológiai értelem?
Immár negyedszázada, hogy miközben a NASA jelentős összegeket költ a földönkívüli élet egyelőre sikertelen kutatására, a földönkívüli értelem hasonlóképpen sikertelen keresése háttérbe szorult.
