A legújabb felmérések szerint az amerikaiak valamivel több, mint fele gondolja úgy, hogy rajtunk kívül is léteznek értelmes lények a Világmindenségben, és eközben a liberálisok sokkal valószínűbbnek tartják a dolgot, mint a konzervatívok.
Az értelmes életre szavazó 53 százaléknyi amerikai mellett 61 százalék tételezi fel, hogy található valamilyen élet a Naprendszeren belül másutt is, nem csak a Földön. Ugyanekkor a liberálisok 40, míg a konzervatívok mindössze a 20 százaléka tartja valószínűnek, hogy vannak más civilizációk is, és a különböző számokat még hosszasan sorolhatnánk.
Számunkra azonban most nem is annyira az az érdekes, hogy például a fiatalabbak optimistábbak a földön kívüli értelemmel kapcsolatban, és nem is annyira az, hogy – miként nagyjából a 17. század eleje óta mindig – az emberek többsége valószínűbbnek tartja, hogy nem vagyunk egyedül. Hanem inkább egyfelől azt érdemes kiemelni, hogy nem általában véve az „emberek”, hanem bizonyos értékrendszernek elkötelezett emberek tartják valószínűnek a dolgot, és ebbe az értékrendszerbe beletartozik egyfajta politikai irányultság is. Másfelől pedig az, hogy ezek szerint elképzelhető, hogy a politikai hangsúlyok eltolódásával és például azzal párhuzamosan, hogy túlsúlyba kerülnének a konzervatívok, az általános vélekedés is változna a hipotetikus idegen civilizációk létére vonatkozóan.
Vagyis látszólag „tudományon kívüli” tényezők is nagy, sőt, adott esetben döntő hatással lehetnek a SETI-vel kapcsolatos kutatások megítélésére.
Kapcsolódó linkek:
Rasmussen Reports: a felmérés részletei
Május 26-án, kedden 22.25-kor az MR1 Kossuth Rádió „Esti beszélgetés tudományról” című műsorának a Fermi-paradoxon lesz a témája. A beszélgetésben a SETI Műhely alapító tagjai: dr. Almár Iván űrkutató-csillagász, Bacsárdi László mérnök-informatikus és dr. Galántai Zoltán jövőkutató vesznek részt, a műsort pedig Elek László vezeti.
