A Majmok Bolygója című film lényegében azon a feltételezésen alapul, hogy emberi értelem azért fejlődött ki, mert értelmesnek lenni a túlélés szempontjából előnyös, és ha mi üresen hagyjuk ezt az evolúciós fülkét, akkor majd kitölti valaki más. Kérdés persze, hogy ez a „Majmok bolygója hipotézis” megalapozott-e.
Carl Sagan úgy vélte, hogy igen, és ennek megfelelően az idegenek keresése lényegében „funkcionálisan az emberrel ekvivalens lények” keresését jelenti. A témával foglalkozó csillagászok túlnyomó része egyetért vele, ám számos olyan kutató is akad (leginkább az evolúcióbiológusok között), aki nem.
A harkály viszont – ismét csak Diamond szerint – jól bizonyítja, hogy bármennyire előnyös legyen is valami (esetünkben a harkályéletmód: sikerességét bizonyítja, hogy közel 200 faja létezik), "azokon a nagy kiterjedésű szárazföldeken, ahová a harkály nem jutott el, botrányosan üres a niche-e."
Vagyis innentől kezdve az a kérdés, hogy az értelem inkább olyan-e, mint a repülés, ami a jelek szerint szükségképpen megjelenik; vagy pedig olyan, mint a harkály, ami csupán egyszer. Mielőtt azonban rávágnánk, hogy melyik a valószínűbb, érdemes elgondolkozni a filozófus Ernan McMullan figyelmeztetésén azzal kapcsolatban, hogy miután egyelőre sem azt nem tudjuk, hogy mekkora valószínűséggel jön létre élet, sem azt, hogy ha kialakul, akkor mekkora valószínűséggel fog értelmessé válni, ezért képtelenek vagyunk valószínűséget rendelni hozzá. Kapcsolódó linkek:
Ugyanis attól, hogy egy tulajdonság vagy akár az értelem előnyös, nem szükségképpen alakul ki. Amikor azzal érvelünk, hogy mivel a túlélés szempontjából előnyös, ezért másutt is meg kell jelennie az értelemnek, akkor lényegében a konvergens evolúcióból indulunk ki, vagyis abból, hogy "bármely niche-t [evolúciós fülkét] vagy élettani adaptációt vesszük is, annak a niche-nek a hasznosítására vagy annak az adaptációnak a megszerzésére láthatólag élőlények sokféle csoportja fejlődött ki", írja Jared Diamond evolúcióbiológus. Gondoljunk csak arra, hogy a legkülönbözőbb állatok a rovaroktól a madarakig és a denevérekig bezárólag egymástól függetlenül tértek át a repülő életmódra (mivel ott volt egy olyan, számukra evolúciósan előnyös niche, amit ki lehetett tölteni).
A Majmok bolygója és a tudomány
Elképzelhető, hogy a Napnak a Tejútrendszeren belül elfoglalt helyzete is hatással van a földi életre, és időben változik, hogy mennyire kedvezőek a körülmények. És hasonló lehet a helyzet egy esetleges idegen civilizációval is.
