Egy amerikai tanulmány szerint egy idegen naprendszerből is meg lehetne távcsővel állapítani, hogy víz és atmoszféra található bolygónkon. Vagyis, hogy az élet számára kedvező hely lehet.
A megfigyeléshez egy, a Hubble-nál nagyobb teljesítményű távcső kellene, és a kép így is mindössze egyetlen pixelnyi lenne (miközben egy rossz minőségű mobiltelefon-fotó is milliónyi pixelből áll), de a számítógépes modell szerint így is észrevehetnék, hogy a Földön óceánok és kontinensek vannak, és hogy 24 órás a tengelyforgási ideje. Ami egyben azt is jelenti, hogy akár néhány évben belül a földi csillagászoknak is módja nyílhat majd ilyen, az eddigi közvetett módszerekkel ellentétben közvetlen megfigyelésekre, ha majd olyan berendezések állnak a rendelkezésükre, mint amilyen mondjuk a NASA tervezett Terrestrial Planet Findere.
Másfelől viszont hiba lenne ennek túlzott jelentőséget tulajdonítani, hiszen még ha igaz lenne is, hogy a a víz az élet elengedhetetlen feltétele (amit ma egyelőre nem tudunk biztosan), ez még akkor is csak szükséges, nem pedig elégséges feltétel. Azaz a víz jelenlétéből nem következne automatikusan az élet jelenléte, és hasonlóképpen: egyelőre azt sem vehetjük biztosra, hogy ahol az élet megjelenik, ott szükségképpen kifejlődik az értelmes élet is. Tehát továbbra is meglehetősen messze lennénk annak a kérdésnek a megválaszolásától, hogy vajon léteznek-e földönkívüli csillagászok is.
A Föld a Voyager-1 felvételén 1990-ben, mintegy 6 milliárd km-ről. Az eredeti felvételen 0,12 pixel átmérőjű volt. Kapcsolódó linkek:
A MIT cikke
A Seed magazin jelmondata az, hogy "A Tudomány: kultúra". A most megjelenő szám nyomtatott verziójában külön cikkben foglalkozik az aktív SETI-vel, és közben bemutatja a San Marino-skálát is. Tehát immár az érdeklődő, de nem szakmai olvasóközönség is megismerkedhet vele az Amerikai Egyesült Államokban.
