Ráadásul a kutatás ellenzői szerint mindazt, amit az idegen civilizációk keresésére költünk, inkább a szegények és rászorulók megsegítésére kellene fordítanunk.
Shostak ezekre az állításokra először is azt válaszolja, hogy a SETI-t az USA-ban sem az adófizetők pénzéből finanszírozzák azóta, hogy a Kongresszus még 1993-ban leállítota a NASA SETI-programját. Vagyis: magánpénzekből, és persze mindig is voltak olyan jótékonykodók, akik számukra érdekes témákat és embereket támogattak, legyenek bár azok művészek vagy tudósok. Vitathatatlan, hogy fontosabb megmentenünk valakit az éhhaláltól, mint hozzásegíteni egy óvodát ahhoz, hogy új játékokat vehessen, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag az egyik fontos. Ma vannak olyanok, akik az előbbit, és olyanok, akik az utóbbit támogatják anyagilag. És hasonlóképpen: vannak olyanok, akik a SETI-t.
Ráadásul mindig is finanszíroztak látszólag semmilyen hasznot nem hajtó tudományos tevékenységeket. Amikor a Mediciek támogatták Galilei látszólag teljesen "haszontalan" kutatásait, mondja Shostak, akkor ez a modern csillagászat megszületéséhez vezetett el, és enélkül ma a meteorológiai műholdaktól a GPS-ig bezárólag semmi sem létezne. Vagyis az emberiség számára határozottan megérte a befektetés.
Egyelőre nem tudjuk, hogy mekkora valószínűsége van annak, hogy a SETI-vel kapcsolatos kutatások sikerre vezessenek, mint ahogy azt sem, hogy ennek milyen hatásai lennének a földi civilizációra, és ennek megfelelően azt sem, hogy végül kifizetődőnek fog-e bizonyulni. De általában véve is ritka az olyan kutatási program, ahol pontosan meg lehet mondani, hogy mi (és milyen hasznos) lesz a végeredmény. Tehát a kudarc lehetősége egyáltalán nem érv a SETI ellen, amikor az a kérdés, hogy érdemes-e a SETI-t támogatni.
Dr. Galántai Zoltán
