Csütörtökön és pénteken nemzetközi űrkutatási konferenciát rendeztek Budapesten.
2017. február 9-én és 10-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT) – együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) – harmadik alkalommal szervezett nemzetközi űrkutatási konferenciát a Műegyetemen. A H-SPACE sorozat 2015 februárjában indult. A rendezvényen a legújabb hazai űrkutatási eredmények bemutatása mellett nemzetközi kitekintést is kaphattak a résztvevők, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) neves képviselőivel is találkozhattak az érdeklődők. A rendezvény szakmai együttműködő partnere a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács volt, támogatta a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány.
A tudományos, műszaki és oktatási témákat felölelő H-SPACE 2017 konferencia megnyitója a BME-n. Balról jobbra: Papp László, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja, Solymosi János, a MANT elnöke, Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, Amnon Ginati, az ESA Telekommunikációs és Integrált Alkalmazások Igazgatóságának főtanácsadója, az éppen üdvözlő beszédét tartó Józsa János, a BME rektora, és Kovács Kálmán, a BME EIT igazgatója.
Építve a korábbi években rendezett H-SPACE konferenciák sikerére, az idei esemény is lehetőséget biztosított arra, hogy a magyar kutatók tudományos eredményei és az űrtevékenységhez kapcsolódó oktatási, ismeretterjesztési tevékenység széles publicitást kapjon. A rendezvényen angol – és az oktatási szekció pénteki alkalmával magyar – nyelvű előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. A csütörtökön 14 órakor kezdődött a megnyitó után a tudományos és ipari szekcióban a konferencia fő témájához – Integrált műholdas alkalmazások – kapcsolódó angol nyelvű előadások hangzottak el hazai és külföldi szakemberektől.
Az első vendégelőadó, Amnon Ginati (ESA) az űrkutatás és a társadalom kapcsolódásairól, az űrtevékenység gyakorlati hasznosításáról beszélt. Kifejtette, hogy még sokkal több lehetőség rejtőzik az eredmények kiaknázásában. A piacon sikeres és sokszínű alkalmazások vonzzák a befektetőket és olyan megoldásokat kínálnak, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
A konferencián előadások hangzottak el például az ESA sikeres Rosseta üstököskutató űrszondája Philae leszállóegységéről és benne a jelentős magyar részvételről (Balázs András, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont), műholdas távközlési témákról, az átfolyásos kémiai reakciókkal végzendő világűrbeli kísérletek lehetőségeiről és kihívásairól (Darvas Ferenc, ThalesNano).
Markovits-Somogyi Rita (Hungarocontrol Zrt.) előadásában a műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazását mutatta be a repülésben, külön kiemelve a magyarországi fejlesztéseket.
A Műegyetem I épületének aulájában egy sor posztert is kiállítottak a résztvevők, amelyekre 1-1 percben a plenáris ülésen is lehetőségük volt felhívni a hallgatóság figyelmét. A teljes programot nem tudjuk itt felsorolni, de az érdeklődők azt elérhetik a konferecia honlapján. Hamarosan szintén megjelenik elektronikus formában az elhangzott előadások és a bemutatott poszterek kivonatait tartalmazó füzet is.
Eszmecsere a kávészünetben a poszterek előtt. (Fényképek: Trupka Zoltán)
Pénteken délelőtt az angol nyelvű tudományos előadások folytatásában először az űr-anyagtudományé volt a főszerep. Bárczy Pál (Admatis Kft.) egy az Európai Unió Horizon2020 programjában támogatást nyert nagy nemzetközi projektről szólt, amely új korszakot teremthet az űreszközökhöz felhasznált anyagok fejlesztésében. A teljesség igénye nélkül, volt még szó a magyar kezdeményezés nyomán készülő ESA-műhold, a RADCUBE fedélzetére kerülő RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérőről, és az optikai színképelemzés oktatásáról középiskolás és egyetemista diákok számára. A konferencia zárónapjának délutánján először Lluc Diaz (ESA Technológia Transzfer Iroda) ismertette az űrügynökség erőfeszítéseit az űrkutatás számára kifejlesztett technológiák más területeken való alkalmazásának elősegítésére. Szó esett az üzleti inkubátorok európai hálózatáról, és arról is, hogy a közelmúltban Magyarországon, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában jött létre az ESA technológia-átadást segítő 16. európai irodája. Utána magyar nyelven iskolai és felsőoktatási módszerek, tapasztalatok, valamint iskolán kívüli képzési és ismeretterjesztési formák kerültek terítékre.
A H-SPACE 2017 nemzetközi konferencia második napjának délutánján került sor a SpacePaprika workshopra. A 18–35 év közötti magyar fiatalok számára szervezett zártkörű rendezvény a MANT, az ENSZ támogatásával működő nemzetközi Space Generation Advisory Council (SGAC), a BME, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) együttműködésében valósult meg. 2016 nyarán a MANT és az SGAC által szervezett Űrakadémia résztvevői megfogalmazták egy, a Nemzetközi Űrállomásra kerülő magyar kísérlet ötletét. A workshopon az ötlet továbbgondolására volt lehetőségük az érdeklődőknek.
A H-SPACE konferenciák sorozata egy év múlva, 2018 februárjában folytatódik majd a Műegyetemen. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
H-SPACE 2017 konferencia
H-SPACE 2016
H-SPACE 2015
RADCUBE és CROSS
Űrtechnológiák a hétköznapokban
Rangos elismerés a Philae csapatának
Miskolcról az űrbe
A H-SPACE 2017 konferencia honlapja
SpacePaprika
A Kormány elő szeretné segíteni a két ország űrkutatási és űripari együttműködésének továbbfejlesztését.
