A Tritel detektoregységének felépítése
A kísérlet célja a Columbus modul belsejében a kozmikus sugárzás dozimetriai célú vizsgálata, végső soron az űrhajósokat ért egyenérték dózis meghatározása lesz, mely a sugárzás biológiai hatását jellemzi. Bolygónk felszínén a nagyintenzitású kozmikus sugárzást a Föld mágneses tere és a mintegy 10 méter mély vízoszlopnak megfelelő árnyékoló hatású légkör több nagyságrenddel csökkenti. A tengerszint feletti magasság növekedésével a kozmikus sugárzás intenzitása nő, az űrállomások magasságában a növekedés a két nagyságrendet is meghaladja a tengerszinthez képest. Így az űrhajósokat egy év alatt érő dózisterhelés a földi munkahelyek éves dóziskorlátjának tízszeresét is elérheti. Emellett a kozmikus sugárzási tér jellemzői – legfőbbképpen az űreszköz pálya menti mozgása és változó orientációja miatt – az űrállomáson belül, valamint annak közvetlen környezetében helyről helyre és időről időre is változhatnak, ezért a „helyszíni”, minél szélesebb körű dozimetriai mérések elengedhetetlenek.
A Tritel fejlesztése már az elmúlt években megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Űrdozimetriai Csoportjában, ahol többek között a világűrben használt eddigi egyik legsikeresebb magyar fejlesztésű műszer, a Pille fejlesztése folyt, ill. folyik napjainkban is. Az eszköz három tengelyének teleszkópjait két-két, egymással párhuzamosan elhelyezkedő, közel 300 μm vastagságú szilícium félvezető detektor alkotja. A korábban világűrben használt egytengelyű teleszkópokkal szemben a Tritel rendszer óriási előnye, hogy a három ortogonális tengelyének köszönhetően a tér minden irányában érzékeny. A detektorokban jelet kiváltó részecskék gyakoriságát mérő számlálók pedig lehetővé teszik a Dél-atlanti anomália befogott részecskéi által okozott dózis, ill. ezen részecskék spektrumának vizsgálatát is.
A Tritel egyik teleszkópja a rázóteszt alatt
Az intézetek közötti megállapodás szerint a moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézettel (IBMP) történő együttműködés keretében egy háromtengelyű teleszkóp (ISS Tritel) az űrállomás külső fala közelében is mérné az űrhajósok űrséta során várható egyenérték dózis terhelését.
Az eszköz feljuttatása az ISS-re mind az Atomenergia Kutatóintézet, mind a magyar űrkutatás egésze szempontjából minőségileg új lehetőséget jelent. Az ISS Tritel fejlesztése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium) Magyar Űrkutatási Irodája által nyújtott támogatásával valósul meg.
Hirn Attila
MTA KFKI AEKI, Űrdozimetriai Kutatócsoport
Kapcsolódó cikkek:
Kiemelkedő magyar eredmény a SURE pályázatban
Magyar diákok műholdkísérlete
Megosztás:
