A magyar űrkutatás aktuális kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) Kovács Kálmán, a magyar űrkutatás felügyelő minisztere és Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója szeptember 8-án.
A legfőbb témák a MŰI és az ENSZ Világűrbizottságának kapcsolata, illetve a magyar űrkutatásra az EU-csatlakozást követően váró új feladatok voltak.
A sajtótájékoztatót 14 órára hirdették meg az IHM Bay Zoltán termébe. A termet a magyar űrkutatás kezdeteként számon tartott Hold-radar kísérletet végrehajtó Bay Zoltán fizikusról nevezték el. Elsőként e sajtótájékoztató került benne megrendezésre, minthogy e néven a terem éppen szeptember 8-án került átadásra.
A legnagyobb hazai napilapok és szakfolyóiratok képviselőit először Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter köszöntötte. A miniszter elmondta, a magyar űrtevékenység nemzetközileg is elismert, a rendszerváltás után átalakult, s kapcsolatrendszere – megőrizve a korábbi orosz kapcsolatokat – szerződéses alapon kapcsolódik az európai és az amerikai űrtevékenységhez.
Az ENSZ Világűrbizottsága (Committee on the Peaceful Uses of Outer Space – COPUOS) és a Magyar Űrkutatási Iroda (MÜI) kapcsolataira térve Kovács Kálmán Both Elődöt köszöntve tájékoztatta a sajtót arról, hogy a ma 65 tagországot számláló szervezet igazgatójának első helyettese a 2006-2008-as időszakban várhatóan a MŰI igazgatója lesz. Az igazgatót az ENSZ Kelet-Európai Regionális Csoportja egységesen jelölte a tisztségre. A megbízatást az ENSZ októberi Közgyűlése hagyja jóvá (a Világűrbizottság 2006 elején még formálisan ismét megválasztja a jelölteket). A COPUOS elnöke várhatóan George Brachet francia űrkutató lesz. (A második alelnöki tisztséget Burkina Faso küldötte tölti majd be.) Noha Magyarország a COPUOS alapító tagja, eleddig nem delegálhatott vezetésébe tisztségviselőt. Ezért, mint azt Kovács Kálmán külön hangsúlyozta, a kinevezés Both Előd személyes munkájának elismerése mellett tisztelgés azon több száz hazai mérnök és kutató előtt, akik emelik a magyar űrtevékenység sikereit.
A Világűrbizottság nagy hangsúlyt fektet az elsősorban a fejlődő országok számára hasznos űralkalmazásokra, így például a távérzékelésre, ami mind a természeti és környezeti katasztrófák kezelésében, mind az ivóvíztartalékok felkutatásában jelentős szerepet játszik.
Az Európai Űrügynökséggel kapcsolatban a miniszter kijelentette, célunk, hogy rövid időn belül az ESA teljes jogú tagja legyünk, majd hozzátette, most az előszobában vagyunk, hiszen fokozatosan növeljük az ESA-nak befizetett tagdíjakat, s pályázati úton kapcsolódunk be az ECS-programba. (ECS – European Co-operating States, Európai Együttműködő Államok) Újságírói kérdésre Kovács Kálmán elmondta, a teljes jogú tagság csak azután következhet el Magyarország számára, ha már teljesen kiépült hazánkban az ESA felé befizetett tagdíjat visszapályázni képes intézmények, szervezetek, magáncégek hálózata. Az ECS éppen ezt segíti elő azáltal, hogy kisebb befizetésért cserébe lehetőséget ad a különböző ESA-pályázatok elnyerésére. Ma egy évre egymillió eurós tagdíjat fizet hazánk az ESA-nak, ami teljes jogú tagság esetén ennek tízszerese lehet. Az űrkutatás támogatását a Minisztérium igen fontosnak ítéli. 2002-ben 110 millió, 2003-ban 200 millió, idén pedig 220 millió forint volt az IHM fejlesztési alapjától kapott hazai témapályázati keret. (Idén további 250 millió forintot utalt át a Minisztérium az ESA-nak az éves ECS tagdíj okán.)
Az informatikai miniszter elmondta, az uniós csatlakozás után megsokasodtak feladataink, a hangsúly a gyakorlati alkalmazhatóságba ültethető programokra helyeződik. Utóbbira a távérzékelés és az anyagkutatás mellett jó példa az EU megbízásából kiépítendő globális helymeghatározó rendszer, a Galileo-program, ami a miniszter szerint megadja a lehetőséget arra, hogy az ESA-csatlakozásra váró országok az európai űrtevékenységbe integrálódjanak.
Dr. Both Előd a Galileo-programmal kapcsolatban felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy a műholdrendszernek és a teljes projectnek 24 másik EU-tagállam mellett Magyarország is társtulajdonosa. S a kérdés csak az, hazánk szeretne-e mindebből hasznot húzni. A válasz persze határozott igen, s mint a MŰI igazgatója nyomatékosított, mindent meg kell tennünk azért, hogy hazánk a legtöbb hasznot húzza a műholdas navigáció eredményeiből. A Galileo-rendszer 2008-ra tervezett teljes kiépítése nem kevesebb, mint 2,1 milliárd eurót igényel, a 2010-es, ’20-as évekre a felhasználók száma többmilliárd fő lehet. (Akkor már lehetővé válik a mobiltelefonon keresztül történő azonnali helymeghatározás.)
Az igazgató emlékeztette a megjelenteket arra, hogy jövőre lesz huszadik éve, hogy megérkeztek a Vénuszhoz a Vega űrszondák, melyek megépítése a magyar űrkutatás eddigi legnagyobb sikere volt. (A szondák műszerparkjainak nagy részét három ország, a Szovjetunió, Franciaország és Magyarország építette.)
Both Előd két fontos idei rendezvényre is felhívta a sajtó figyelmét. A MŰI és a Magyar Asztronautikai Társaság közös szervezésében október 15-én, az ELTE-n kerül megrendezésre az idei Űrnap, november 6-án pedig a Mars Society Magyar Tagozatának szervezésében szintén az ELTE falai között az első hazai Mars-konferencia.
A sajtótájékoztatót követően Magyari Béla kiképzett űrhajós, a MŰI vezető főtanácsosa a sajtó munkatársait egy állandó poszterkiállításon vezette körbe. A poszterek között az űralkalmazási témák mellett feltűntek a Rosetta- és Cassini-programokban való magyar részvételt bemutató anyagok, de helyet kaptak űripari cégek beszámolói, illetve a Magyar Asztronautikai Társaság és a Gemma Űrmisszió Szimulátor ismertetője is.
Kapcsolódó linkek:
Informatikai és Hírközlési Minisztérium
Magyar Űrkutatási Iroda
Az ENSZ Világűrbizottságáról
A Világűrbizottság mellett működő ENSZ Világűriroda honlapja
Az EU Galileo-programjának honlapja
A Mars Society Magyar Tagozata
Magyar Asztronautikai Társaság
A Nemzetközi Űrállomásra kerülő Obsztanovka kísérlet alapvető tudományos feladata a plazma-hullám folyamatok kutatása nagy objektum felületközeli zónájában – jelentős magyar részvétellel.
