Az országban november óta Sentinel-1 adatokon alapuló, műholdradar-interferométeres technikával készült felszínmozgási adatbázis áll a felhasználók rendelkezésére.
Az európai Copernicus földmegfigyelő program apertúraszintézis elvén működő radarberendezésekkel (Synthetic Aperture Radar, SAR) felszerelt Sentinel-1 műholdpárosának tagjai hat naponként térnek vissza ugyanabból az irányból egy adott földfelszíni pont fölé – Norvégiában is. Az országban most elérhetővé vált az ismétlődő Sentinel-1 adatokon alapuló, radar-interferométeres technikával (InSAR) készült mozgástérkép. Az adatbázisban Norvégia területén mintegy 2 milliárdnyi radaros szórópont – épített vagy természetes felszínelemek – mozgástörténete követhető nyomon, akár évente 1 mm-es pontossággal.
Az InSAR Norway szolgáltatás 2018. november 29-étől elérhető a felhasználók számára. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / InSAR Norway / KSAT-GMS)
A teljes felbontású mozgástérképhez ráadásul mindenki szabadon és ingyenesen hozzáférhető. Sőt ahogy az idő telik és a műholdas mérések tovább folynak, a rendszer fenntartását és folyamatos frissítést is ígérik. Így Norvégiában a felhasználók számára egy kiszámítható, hosszú távon is elérhető mozgásvizsgálati adatbázis válik elérhetővé. A kezdeményezés neve Norwegian Ground Motion Service – InSAR Norway, és három intézmény szakemberei és pénzügyi erőforrásai állnak mögötte. Ezek a Norvég Földtani Szolgálat (Geological Survey of Norway), a Norvég Víz- és Energiaügyi Igazgatóság (Norwegian Water Resources and Energy Directorate) és a Norvég Űrközpont (Norwegian Space Centre).
Az adatbázis stratégiai jelentőségű kormányzati döntéseket alapozhat meg és a gazdasági szereplők számára értékes információval szolgál, de akár egyszerű állampolgárok is hasznát vehetik. Megállapítható például a felszínsüllyedések helye és mértéke, a városi infrastruktúrák változásai, kimutathatók az esetleges földcsuszamlások által veszélyeztetett területek. Az adatbázis felhasználásával új alkalmazások megjelenése is várható. A várakozások szerint különösen a biztosítási és az ingatlanszektor, az építőipari és közlekedési vállalkozások hasznosíthatják a norvég országos műholdradar-interferometriás mozgástérkép adatait.
Hegyoldal mozgása (Osmundneset, Gloppen, Norvégia) InSAR adatok alapján. A pirossal jelölt pontok 2 cm/éves sebességgel süllyednek, a zöldek mozgása elhanyagolgató, azok stabilnak tekinthetők. A kép jobb alsó részén látható grafikon 2236 pont átlagos elmozdulását ábrázolja az idő függvényében, ezek a kép közepén megjelölt sokszög területén belül helyezkednek el. A süllyedés számított sebessége itt 4–5 mm/év a 2015 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / InSAR Norway / KSAT-GMS)
John Dehls, a Norvég Földtani Szolgálat szakembere szerint egy ilyen operatív felszínmozgás-monitorozó rendszer kiépítése jelentős műszaki kihívásokkal jár, de már most látják az első hasznait is. Napokon belül máris sziklaomlások és földcsuszamlások által potenciálisan veszélyeztetett helyszíneket sikerült azonosítani, amelyek helyszíni vizsgálatára már a következő nyáron sort is keríthetnek. (Forrás: Sentinel blog) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hogyan mozog Budapest és környéke?
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (1. rész)
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (2. rész)
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (3. rész)
Hogy mozogtak a vörösiszap-tározó gátjai?
Norvégia Sentinel-1 radar-interferométeres mozgástérképe (ESA)
InSAR Norway portál
November végén mutatták be az európai földmegfigyelési program hasznosításának egy híján száz példáját felsorakoztató kötetet.
