Megjelent az Európai Rádiónavigációs Terv első kiadása

Első alkalommal jelent meg a kiadvány, amely segít kihasználni az európai globális navigációs rendszer (EGNSS) nyújtotta lehetőségeket.

Az Európai Rádiónavigációs Terv (European Radio Navigation Plan, ERNP) című kiadvány jól illeszkedik az Európai Bizottság kezdeményezésében foglaltakhoz, miszerint elengedhetetlen egy olyan terv elkészülte, amely kapcsolatot nyújt az európai globális navigációs rendszerek és a stratégiai ágazatok között. Eszerint a dokumentum legfőbb irányvonala, hogy tájékoztassa a különböző ágazatokban érdekelt döntéshozókat, ezáltal pedig segítse az ágazati szereplőket a Galileo és az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) előnyeinek minél hatékonyabb kihasználásában.

Az Európai Rádiónavigációs Terv az alábbiak célokat tűzte ki:

• Navigációs rendszerek teljes körű elérhetősége Európában.
• Helymeghatározás, navigáció és időmérés (PNT – Positioning, Navigation and Timing) infrastruktúrájának a javítása, ami növelné a stabilitását és biztonságát mind a földi, mind pedig az űrben lévő navigációs rendszereknek.
• Rádiónavigációs rendszerek olyan kombinációjának a létrehozása, amely megfelel a különböző szektorok (tengeri, légi és vasúti közlekedés, valamint a napjainkban egyre fontosabbá való intelligens közlekedési rendszerek) speciális igényeinek, miközben a költséghatékonyság megőrzése mellett magas színvonalon és biztonságosan működne.
• Nem európai navigációs rendszerektől való függőség minél kisebbre való redukálása.
• Olyan jövőbe mutató perspektíva létrejötte, amely biztosítja rádiónavigációs rendszerek és azok infrastruktúrájának a folyamatos fejlődését.
• Az együttműködés elősegítése olyan ágazati szereplők között, amelyek közül az egyik fél már sikeresen alkalmazta EGNSS szolgáltatásait.
• Hosszú távú stratégiák kialakítása olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, mint a közlekedés, biztonság és űrszegmens.
• A kutatás és fejlesztés teljes körű támogatása.

Az Európai Rádiónavigációs Tervben említett ágazati szereplők:

• Polgári légi közlekedés
• Tengeri és belvízi hajózás
• Közúti szállítás
• Vasúti szállítás
• Mezőgazdaság
• Térképezés és földmérés
• Helyalapú szolgáltatások
• Sürgősségi szolgáltatás (pl.: Galileo Search and Rescue szolgáltatása)
• Űrszegmens
• Pontos időmérés és szinkronizáció (pl. telekommunikáció)
• Feltörekvő szolgáltatások (pl. önvezető járművek)
• Védelem és biztonság

Az Európai Rádiónavigációs Terv fő megállapításai:

• A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) megjelenése hatalmas előrelépést jelentetett a rádiónavigációban, emiatt pedig kulcsszereplőként jelent meg olyan területeken (pl. mezőgazdaság), ahol a hely és a körülmények (pl. rossz időjárási viszonyok) eddig nem tették lehetővé a navigációs rendszerek alkalmazását.
• A GNSS technológia olyan előnyökkel bír, amelynek a kihasználása tovább növeli az ágazatok költséghatékonyságát, különösen a közlekedésben a gyorsaságot, valamint csökkenti a környezetre gyakorolt hatását.
• Az elkövetkező években egyszerre legalább négy (GPS, Galileo, GLONASSZ és Beidou) navigációs rendszer fog teljes konstellációban működni. A különböző kiegészítő rendszerek támogatni fogják a multikonstellációs és többfrekvenciás környezetet, ami pedig nagymértékben fogja növelni a GNSS szolgáltatás teljesítményét az európai felhasználóknál.
• A légi közlekedésnél a GNSS technológiának köszönhetően lehetségesé vált a klasszikus navigációs infrastruktúra (NDB, VOR) optimalizálása. Emellett fontos megemlíteni, hogy az egyébként pár száz méteres pontossággal bíró, leginkább tengeri közlekedésnél használt Loran-C navigációs rendszert már le is kapcsolták Európában.
• A Galileo navigációs rendszer nagyban hozzájárul a GNSS fejlődéséhez, hiszen a kiépülését követően adott időben már több műhold lesz elérhető, ami a rendszer pontosságához (különösen városi környezetben) jelentősen hozzájárul. Emellett a Galileo lesz az első műholdas navigációs rendszer, ami jelhitelesítési rendszert nyújt, ami jelenlegi biztonsági szintet minden bizonnyal tovább fogja növelni.
• Az olyan kritikus alkalmazásoknál, amelyeknél fontos a folyamatos rendelkezésre állás, a GNSS nem lehet a PNT egyedüli eszköze. Az esetleges meghibásodás esetére ezért szükséges készenléti tervek elkészítése, (geo)redundanciára és független helyreállítási (Back-up) eljárásokra van szükség.
• A fentiek tekintetében a légi közlekedés továbbra is fenntartja DME (Distance Measuring Equipment) teljesítményalapú navigációs rendszerét, amelyet főleg a pontos landoláshoz szükséges ILS/MLS (Instrument Landing System/Microwave Landing System) rendszerrel egészítene ki annak érdekében, hogy egy esetleges GNSS kiesés esetén is rendelkezésre álljon egy biztonsági navigációs rendszer.
• A tengeri közlekedés már magában foglalja az „Integrált PNT Rendszer” fogalmát, hiszen a rendszerük alkalmas a műholdas, szárazföldi és fedélzeti komponensek együttes alkalmazására, a rugalmas helymeghatározás biztosítása érdekében. Ezen kívül jelenleg is zajlanak olyan kutatások, amelyek egy olyan készenléti GNSS rendszer létrehozására törekszenek, amely az IALA 9 (IALA – International Association of Marine Aids to Navigation and Lighthouse Authorities) jeladó állomás, az AIS 10 (AIS – Automatic Identification System) bázisállomás és Loran-C adókra külön-külön, vagy részben együttesen alkalmazva háromszögelésen alapulna.

Legfőbb kihívások:

Annak ellenére, hogy a GNSS alkalmazása rendkívül vonzó az egyes ágazatokban, továbbra is több kihívás megoldása szükséges:

• Még mindig nagy problémát jelentenek a természetes és mesterségesen létrejött interferencia-jelenségek, amelyeknek kiküszöbölése nagy kihívást jelent. Mivel a GNSS már olyan ágazatokban is jelentős szereppel bír, ahol a kiesése akár az emberi életre is kockázattal járhat, így elengedhetetlen a jövőben a rendelkezésre állás, pontosság és megbízhatóság növelése. Ezen kívül külön figyelmet kell fordítani a rendszert érő, egyre kifinomultabb szándékos jelzavaró támadásokra.
• Több ágazatban (légi, tengeri és vasúti közlekedés) költségbeli problémát okoz a meglévő infrastruktúra továbbfejlesztése, ami sajnos korlátozza a GNSS technológiában rejlő lehetőségek maximális kihasználását.
• Alapvető fontosságú az interoperabilitás biztosítása a Galileo, GNSS és más helymeghatározó rendszerek (radar, lidar, 4G/5G, Wi-Fi) között a közeljövőben, hogy egy integrált, több forrásra támaszkodó rendszer megvalósulhasson.

(Együttműködő partnerünk: Galileo blog, BFKH FTFF Kozmikus Geodéziai Obszervatórium)

Kapcsolódó cikkek:
A Galileo közeljövőjéről
Belül már Galileo
A Galileo életre kel!

Kapcsolódó linkek:
European Radio Navigation Plan