A CNES és az ESA/ESOC szakértői csapata Toulouse-ban a Galileo holdak életre keltésében segédkezett. (Kép: CNES / Emmanuel Grimault)
A németországi Oberpfaffenhofen mellett levő egyik Galileo irányító központ (Galileo Control Centre) adja majd ki a további földi parancsokat, egészen a műholdak tervezett 12 éves aktív élettartama végéig. A német űrkutatási központ (DLR) által működtetett központ első feladata a fedélzeti navigációs berendezések bekapcsolása, működésük ellenőrzése.
Amikor 49 perccel az októberi start után, 23 222 km magasságban a két Galileo hold elvált a rakéta-végfokozattól, akkor kezdődött a CNES és az Európai Űrügynökség (ESA) irányító központja (ESOC) közös csapatának munkája: életre kellett kelteniük az űreszközöket. Az első „életjelek” hamar megérkeztek, rádióüzenetek formájában. Ekkor a két műhold még ellenőrizetlenül forgott. Így elsőként a térbeli helyzetüket kellett stabilizálni a fedélzeti pörgettyűkkel, mielőtt biztonsággal kinyithatták volna napelemtábláikat. Erre azért volt szükség, hogy beindulhasson a műholdak saját energiatermelése, hiszen nem hagyatkozhattak sokáig az egyre csökkenő töltésű akkumulátoraikra. A kinyitott napelemek a Nap irányának megtalálása után, a startot követő mintegy 70 perccel álltak üzembe.
A következő fontos lépés a fedélzeti hajtóműfúvókák tesztelése volt. Ezeknek a szerepe az volt, hogy fokozatos pályamódosító manőverekkel beállítsák a műholdak végleges Föld körüli pályáját. (Később a műholdak működése során a pályamódosító hatások ellensúlyozása, a pálya tartása is a hajtóművekre hárul.) Ezután a Nap helyett a Föld irányába álltak a holdak, infravörös érzékelőik segítségével. A későbbiekben ugyanis a navigációs jeleiket a Föld felé kell sugározzák, ezért a normális működés közben a navigációs antenna mindig a Föld irányába mutat, a napelemtáblák síkja pedig a Nap mindenkori irányára merőlegesen áll. A rendszer „lelkét” jelentő, igen pontos atomórákat állandóan védik a napsugárzás hatásától, így biztosítva stabil működésüket. Az így beállított térbeli helyzet mellett a toulouse-i központból megkezdték a végleges, az Egyenlítővel 56°os szöget bezáró pályák kialakítását.
A Galileo irányító központja, Oberpfaffenhofen (Kép: DLR)
A kívánt pályák elérése után vették át a stafétabotot Németországban. Megkezdték a műholdról érkező telemetriai adatok elemzését, sorra bekapcsolták és ellenőrizték a fedélzeti alrendszereket és tartalék egységeiket. A Galileo igazi tesztkampánya a navigációs jeleket generáló és a Föld felé sugárzó rendszer bekapcsolásával kezdődik. Elemzik a jelek pontos alakját, hogy valóban megfelelnek-e az előzetes műszaki követelményeknek.
A Galileo műholdak első jeleit részletes elemzés céljából az ESA belgiumi Redu melletti 20 m-es rádióantennájával veszik. (Kép: ESA)
Ha majd a műholdak navigációs berendezéseivel kapcsolatban mindent rendben találnak, egy újabb földi központ is a képbe kerül. A második Galileo irányító központot az olaszországi Fucinóban a Telespazio üzemelteti. Ők tartják majd kézben az egész Galileo műholdrendszer navigációs szolgáltatásaival kapcsolatos feladatokat. Minden, a műveletekben részt vevő szervezet – ESOC, CNES, DLR, Telespazio – a munkáját a SpaceOpal megállapodás értelmében, a DLR és a Telespazio vegyesvállalata keretében végzi.
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Pályán az első két Galileo műhold
Galileo irányítóközpont nyílt Olaszországban
Lassan készül, mint a Luca széke
A rendszer lelke: hiperpontos órák
Kapcsolódó linkek:
A két Galileo hold irányítása átkerült a németországi központhoz (ESA)
Megosztás:
