Viharos időket él az európai műholdas navigációs program. Az már szinte biztosnak látszik, hogy az eredeti elképzelés - a magántőke bevonása a Galileo rendszer kiépítésébe - nem lesz tartható.
Az EU közlekedési miniszterei június 10-ei ülésükön tekintik át a helyzetet. Mindenesetre igen valószínű, hogy a PPP (Public Private Partnership) konstrukció megbukott. Fel kell készülni arra, hogy mégiscsak a „hagyományos” módon, költségvetési pénzekből készül el a majdan 30 műholdból álló rendszer és az azt kiszolgáló földi létesítmények. Ez az európai adófizetőknek további 2,4-3 milliárd euróba kerül, de a legnagyobb kárt az elvesztegetett évek jelentik.
Mi vezetett idáig? A magántőke bevonásának ötlete, a PPP konstrukció a 90-es évek végén merült fel. Egyrészt így reméltek költségvetést kímélő megoldást találni a kezdeti magas költségek fedezésére, másrészt egyes vonakodó tagállamok számára így tudták vonzóbbá tenni a tervet. A PPP tehát egy ügyes, politikailag kedvező megoldásnak tűnt. Azóta a körülmények megváltoztak: már látszik, hogy a GNSS szolgáltatásokat nem lehet annyiért eladni, amennyiért remélték. Ezért a vevőberendezések gyártóitól sem lehet az elképzelt díjakat beszedni. A rendszer fenntartása, frissítése évente félmilliárd euróba kerülne, s a jelenlegi számítások szerint a jövedelmezőség kérdéses.
A Galileo felügyelő hatósága március 22-éig adott haladékot a koncessziós partnereknek a tárgyalások folytatására, de azok továbbra sem tudtak megegyezni egymással. Emlékezetes, hogy a hosszúra nyúlt koncessziós tárgyalások során az Európai Bizottság végül támogatta (sőt ösztönözte), hogy a versengő pályázók egyesítsék erőiket. Az így létrejött hatalmas konzorciumon belül azóta a résztvevők azon versengenek, hogy kié legyen a vezető szerep, ki mekkora hasznot húzzon. Azt is igyekeznek megakadályozni, hogy bárki más a helyükbe lépjen, ha a tárgyalások sikertelenek - márpedig úgy tűnik, azok... Így lényegében megszűnt a verseny, a rendszer koncesszióba adása pedig zsákutcába futott.
Bennfentes források tudni vélik, hogy két alternatív elképzelés merült fel a Galileo befejezését illetően. A közös bennük, hogy többé-kevésbe költségvetési pénzekből építenék ki a teljes infrastruktúrát, és aztán az üzemeltetésre írnának ki újabb tendert. Az elképzelhető befejezési dátum immár 2012-re tolódott. Az egyik elképzelés szerint az Európai Űrügynökséget (ESA) bíznák meg a navigációs műholdrendszer teljes kiépítésével. Az ESA szerepe eddig csak 3 tesztműhold és az első 4, már navigációs jeleket sugárzó műhold pályára állítására, valamint a földi irányító és ellenőrző hálózat létrehozására korlátozódott. Komoly aggály ugyanakkor, hogy a tudományos-műszaki feladatokat végző szervezet felkészült-e egy ilyen üzleti jellegű program lebonyolítására.
Egy másik lehetőség, hogy költségvetési forrásokból elkészítenek 18 műholdat, a maradék 12-t pedig a magánszektorra hagyják. Ez a megoldás további 1-2 évvel kitolná azt az időt, amire a globális műholdas navigációs rendszer teljes szolgáltatást nyújthatna.
Az ügyben hivatalos állásfoglalás legkésőbb június 10-éig várható, a lagvalószínűbb dátumnak május 16. tűnik.
Kapcsolódó cikkek:
Ezúttal valóban elkelt a Galileo koncesszió
Az EP sürgeti a Galileo rendszer megvalósítását
GIOVE-B helyett (vagy mellett?) A2
Kapcsolódó linkek:
Galileo: B (és C) terv (Inside GNSS)
Az európai Galileo műholdrendszer második kísérleti darabja, a GIOVE-B felbocsátása tovább késik. Eközben a már működő A jelű holdból egy újabb példány készül.
