A Galileo kezdeti szolgáltatása immáron 15 hónapja üzemel, mely idő alatt a jelek továbbítása sikeresen és rutinszerűen működött a felhasználók felé az egész Földön.

A Galileo navigációs rendszert már csak egyetlen felbocsátás választja el a 24 műholdból álló teljes lefedettség elérésétől.

Ha a címből nem volna világos, itt a megfejtés: négy új európai Galileo navigációs műhold indult – egyszerre, egy Ariane-5 rakétával.

Nem csak a Föld körüli pályán bővül, de a itt „lent” is terjed az európai műholdas navigációs rendszer.

2020-ban és 2021-ben négy Galileo navigációs műhold startol majd a most még fejlesztés alatt álló új európai hordozórakétával.

A német OHB System és a brit Surrey Satellite Technology Ltd. konzorciuma folytathatja az európai navigációs műholdak gyártását.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye arról, hogy hivatalosan a mai napon indulnak kontinensünk saját műholdas navigációs rendszerének kezdeti szolgáltatásai.

A Roszkoszmosz írásban figyelmeztette a francia kormányt, hogy hat hónapon belül beperelik Franciaországot, ha az Arianespace továbbra sem teljesíti régóta esedékes, 300 millió eurós tartozását.

Lendületben az európai navigációs műholdrendszer kiépítése: terven felül két új űreszköz állt pályára Kourouból egy Szojuz hordozórakétával.

Terven felül már tavasszal pályára állítanának két újabb európai navigációs műholdat, egy Szojuz rakétával.

Első alkalommal jelent meg a kiadvány, amely segít kihasználni az európai globális navigációs rendszer (EGNSS) nyújtotta lehetőségeket.

Tízéves lesz a Columbus modul, újra európai parancsnoka lesz az ISS-nek, Merkúr-szonda indul, kiépül a Copernicus első lépcsője és a teljes Galileo rendszer.

Az előzetes terveknek megfelelően december 12-én útnak indítják a Galileo navigációs műholdrendszer négy új tagját.

Még az év vége előtt indulnak a világűrbe, egy másik párossal együtt, egy Ariane-5 rakétával.

A Galileo rendszer minden egyes műholdját – más űreszközökhöz hasonlóan – pályára állítás előtt szigorú ellenőrzésnek, tesztek sorozatának kell alávetni.

Az ESA közel hatperces filmben villantja fel a tavalyi év legfontosabb, legérdekesebb és leglátványosabb eseményeit, eredményeit.

Egyetlen Ariane-5 rakétával egyszerre négy európai Galileo navigációs műholdat állítottak közepes magasságú Föld körüli pályára.

Közös nyilatkozatot írtak alá az ESA és az Európai Unió képviselői a közös célokról. A tagállamok kérésére.

Az ESA több mint 14 éve pályán levő kísérleti műholdja, a Proba-1 fényképezte Európa legészakibb műholdkövető állomását a Spitzbergákon.

Kourouból két újabb műhold indításával bővitik tovább az európai műholdas helymeghatározó rendszert.