Nem csak helymeghatározásra használják a Galileo műholdakat, de az alkalmazás meg is jeleníti a helyüket az égen.

Napjainkra a Galileo műholdas navigációs rendszer a teljes konstelláció megközelítésével elérte azt a fejlettségi szintet, ami már a GPS-szel való közös használatot is lehetővé tette.

A 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban ennyit szánna az Európai Bizottság programjai továbbvitelére, megerősítésére és bővítésére.

Látszólag két különböző dolog, de sok közös van bennük. Most az égbolt ugyanazon pontjait figyelve a földi ionoszféráról szeretnének többet megtudni.

A Galileo kezdeti szolgáltatása immáron 15 hónapja üzemel, mely idő alatt a jelek továbbítása sikeresen és rutinszerűen működött a felhasználók felé az egész Földön.

A Galileo navigációs rendszert már csak egyetlen felbocsátás választja el a 24 műholdból álló teljes lefedettség elérésétől.

Ha a címből nem volna világos, itt a megfejtés: négy új európai Galileo navigációs műhold indult – egyszerre, egy Ariane-5 rakétával.

Nem csak a Föld körüli pályán bővül, de a itt „lent” is terjed az európai műholdas navigációs rendszer.

2020-ban és 2021-ben négy Galileo navigációs műhold startol majd a most még fejlesztés alatt álló új európai hordozórakétával.

A német OHB System és a brit Surrey Satellite Technology Ltd. konzorciuma folytathatja az európai navigációs műholdak gyártását.

E négy nevet viseli az európai Galileo navigációs műholdrendszer most indított négy legújabb tagja.

A Brexit hatásai miatt Londonban felmerült egy saját, a Galileóhoz hasonló műholdas navigációs rendszer kiépítésére vonatkozó terv.

Egy hónappal az első két Galileo műhold megérkezése után a Francia Guyanában található légikikötő újabb két űreszközt fogadhatott, amivel teljessé vált a július 25-én felbocsátani kívánt műholdnégyes.

Alig telt el 5 hónap a legutóbbi Galileo start óta, de május 4-én újabb két műhold landolt a Francia Guyanában található légikikötőben.

Első alkalommal jelent meg a kiadvány, amely segít kihasználni az európai globális navigációs rendszer (EGNSS) nyújtotta lehetőségeket.

Tízéves lesz a Columbus modul, újra európai parancsnoka lesz az ISS-nek, Merkúr-szonda indul, kiépül a Copernicus első lépcsője és a teljes Galileo rendszer.

Az előzetes terveknek megfelelően december 12-én útnak indítják a Galileo navigációs műholdrendszer négy új tagját.

Még az év vége előtt indulnak a világűrbe, egy másik párossal együtt, egy Ariane-5 rakétával.

A Galileo rendszer minden egyes műholdját – más űreszközökhöz hasonlóan – pályára állítás előtt szigorú ellenőrzésnek, tesztek sorozatának kell alávetni.

Az ESA közel hatperces filmben villantja fel a tavalyi év legfontosabb, legérdekesebb és leglátványosabb eseményeit, eredményeit.