A folyamatosan észlelő ún. permanens GPS állomások (pl. az európai EUREF vagy a magyar aktív hálózat) hosszú távú analízise alapján mm-es szinten vizsgálható a koordináták változása, az állomások mozgása.
A koordináta idősorokat vizsgálva azonban számos érdekes jelenséget figyelhetünk meg. A legszembetűnőbb, hogy a koordináták akár cm-es nagyságrendben éves periódussal évszakos változásokat mutatnak mind a vízszintes, mind a magassági komponensek esetében. Ez a hatás már régebbről ismert, ezért is végezzük a 2 évenkénti mozgásvizsgálati méréseinket mindig ugyanabban a hónapban, júniusban.
Magától értetődő a kérdés: van-e földfizikai háttere az észlelt szezonális hatásnak? Tudunk-e ebből hasznos információkat kinyerni? A részletes vizsgálatok a következő eredményt adták.
Az észlelt évszakos változást két tényezőcsoport okozhatja:
Bár a felszínterhelés változása okoz évszakos változást a magasságban, ugyanakkor hatása elhanyagolható mértékű a vízszintes összetevőkre. Az észlelt vízszintes éves periódus tehát modellezési hiba vagy pontállandósítási „gyengeség”! Utóbbira szép példa HFLK (Innsbruck, Ausztria), ahol a 2000 m fölötti magasságban a fagy „billegteti” a pillért.
A fenti ábrán feltüntettük az idősorból becsült éves periodikus jelet, amely jellemezhető az amplitúdójával és az éves szinuszhullám kezdőfázisának pl. január 1-hez képesti eltolódásával.
Valamennyi európai állomásra meghatározva az amplitúdót és a fázist, ábrázoltuk azokat egy-egy körhisztogramon.
Az EPN állomásokra meghatározott évszakos periódusok gyakorisági diagramjai a koordináták szélességi, hosszúsági és magassági komponensei szerint. A diagramok az évszakos periódus január 1-hez képesti hónapokban mért eltolódásának gyakoriságát mutatják.
A magassági komponens fázisértékei – mint vártuk – szórtak, mert a periodikusságot okozó felszín-terhelő hatások a kontinensen időben elcsúszva kell jelentkezzenek. Azonban más vizsgálatok bizonyították, hogy ezek az adatok sajnos nem korrelálnak a tényleges, felszíni és műholdas mérésekből levezetett környezeti modellekkel!
A vízszintes koordináta-komponenseknél elméletileg éves hullámnak nem kellene léteznie, viszont mégis jelen van és ráadásul a fázis eltolódásra statisztikusan szignifikáns értékeket kapunk, ami nagyban alátámasztja „mesterségesen” generált mivoltukat.
Tehát mind a vízszintes, mind a magassági koordináták hosszútávú változásában jelentkező évszakos hatás elsősorban a mérések feldolgozásakor használt modellek (légkör, árapály, antenna fáziscentrum) „tökéletlenségének” a következménye. 2007-ben várható a globálistól kezdve az országos GPS hálózatok teljes mérési anyagának az újrafeldolgozása, ami a modellek és az analízis finomításával várhatóan jelentősen redukálja a jelenleg még sokszor félrevezető hibák hatását.
Kenyeres Ambrus
Kapcsolódó cikkek:
FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium
A hazai aktív GPS hálózat méréseinek analízise
Európa mint Atlantisz?
Permanens GPS állomások mozgásvizsgálati alkalmazása?
November 29-én ünnepi előadás-sorozat lesz Budapesten a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium avatásának 30. évfordulója alkalmából.
