ESA beszámoló – 2015-ről

Megjelent az ESA éves beszámolókötete, egyelőre 2015-ről. On-line olvasható, szabadon letölthető.

A kötet formálisan az ESA főigazgatójának beszámolója az ESA Tanács részére. Ennek megfelelően a korábbi években kialakított struktúrát követi. Tekintettel azonban arra, hogy 2015 különösen fontos, mondhatni a legfontosabb év volt hazánk ESA-kapcsolatai szempontjából, érdemes néhány információt kiemelni. Tekintettel arra, hogy a legfontosabb futó programokról 2015-ben és azóta is folyamatosan hírt adunk portálunkon, ezért most csak néhány érdekességet ajánlunk olvasóink figyelmébe.

(Kép: ESA)

Johann-Dietrich (Jan) Wörner főigazgató az előszavában összefoglalja az év legfontosabb eseményeit. A küldetések felsorolása szinte már történelem, az utolsó bekezdésben viszont arról ír, hogy szeptemberben Észtország, novemberben pedig Magyarország az ESA 21., illetve 22. tagja lett, miközben februárban Szlovákia és áprilisban Bulgária a 9. és 10. Európai Együttműködő Állammá (ECS) vált.

A 2015. év legfontosabb eseményeinek képes összefoglalója. Júliusban új főigazgató lépett hivatalba, novemberben csatlakozott a 22. tagállam: Magyarország. (Kép: ESA)

A magyar zászló az év képes összefoglalójában a kiemelt fontosságú események között is megjelenik. Júliusban lépett hivatalba az ESA jelenlegi főigazgatója, a további kiemelt események sorában pedig még egyszer felbukkan hazánk neve. Március 17-én indult az Esrange bázisról (Svédország) a REXUS 17/18 kutatórakéta, amelynek fedélzetén brit, olasz, svéd és magyar kísérletek kaptak helyet.

A tudományos kutatással foglalkozó fejezet áttekinti a futó küldetéseket és a jövő terveket. Utóbbiak közül a LISA Pathfinder már be is fejeződött, az ExoMars sikeres fele pedig rendben működik. Még ma is jövő időben beszélhetünk viszont a BepiColombo (várható start: 2018. április) küldetésről, az ugyancsak 2018-ra tervezett Solar Orbiterről, a CHEOPS-ról és a James Webb-űrtávcsőről. A távolabbi jövőt képviseli az Euclid (2020) és a JUICE (2022). Itt számolnak be az önkéntes programok közül a PRODEX-ről. A program keretében 2015-ben a 11 résztvevő ország mintegy 200 szerződés keretében készített műszereket különböző tudományos és földmegfigyelő küldetésekhez. A PRODEX keretében 2015-ben két műszert adtak át az ExoMars TGO-hoz (NOMAD és CaSSIS), továbbá hat ország 20 szerződéssel folytatta műszerek építését a Solar Orbiter szondához.

A BepiColombo küldetés MMO szondájának tesztelése az ESA ESTEC űrközpontjában. (Kép: ESA / Anneke Le Floc'h)

A következő fejezet a földmegfigyelő küldetéseket tekinti át, a Sentineleket, az Earth Explorer sorozat futó és tervezett tagjait, valamint a meteorológiai műholdakat és földmegfigyeléshez kapcsolódó különböző programokat és kezdeményezéseket. A továbbiakban a távközlési és navigációs programokat, majd a hordozórakéták fejlesztésében elért eredményeket és az emberes űrrepülések eseményeit (Andreas Mogensen és Samantha Cristoforetti) ismerteti a kiadvány.

Az ESA földmegfigyelési tevékenységét bemutató fejezet nyitóképe: a Sentinel–2A első felvétele, amelyet 2015. június 27-én készített Dél-Franciaországról (Nizza és repülőtere, Menton). (Kép: Copernicus adatok 2015 / ESA)

Kevésbé látványos a humánpolitikával és a gazdasági ügyekkel, szerződésekkel foglalkozó rész. Ebből azt a táblázatot mutatjuk be, amelyik a tagállamok részesedését sorolja fel az ESA költségvetésből. Az első oszlop a kötelező programokat mutatja. Ezeket az arányokat az ESA pénzügyi igazgatósága az országok nemzeti jövedelme arányában határozza meg. A százalékos adatok természetesen nincsenek kőbe vésve, azokat újabb országok csatlakozása esetén, illetve a GDP változásait figyelembe véve néhány évenként korrigálják. Mint látható, Magyarország részesedése 0,63%. Ez várhatóan évekig változatlan marad, csak akkor nőhet, ha a magyar GDP gyorsabban nőne a többi tagországénál, illetve csökkenhet, ha új tagállam csatlakozik az ESA-hoz. Jelentős eltolódás azonban egyik esetben sem következhet be. Magyarországnál kisebb rész csak Észtországra és Luxemburgra jut a kötelező kiadásokból. Érdekesebb a második oszlop, az önkéntes programokban történő részvétel mértéke. Ez lényegében az egyes országok saját döntésén (és természetesen a lehetőségeken) múlik. Itt jelentős eltérések láthatók az első oszloptól, vagyis kiderül, melyek azok az országok, amelyek pénzügyi súlyuknál jelentősebb mértékben kapcsolódnak be az önkéntes programokba. Feltűnő, hogy a nagyobb országok és hagyományosan Belgium vesz részt nagyobb erőkkel az önkéntes programokban, Belgium részesedése csaknem háromszorosa a kötelező részénél. Sajnálatosan feltűnő a két legújabb tagállam „lefelé kilógása”, csak remélhetjük, hogy ez nem sokáig marad így.

Az ESA tagországainak részesedése a költségvetés kötelező és önkéntes részéből 2015-ben. (Kép: ESA)

A nemzetközi kapcsolatokat tárgyaló fejezetbe is bekerült egy magyar vonatkozású kép, amelyen az ESA korábbi (2015. június 30-ig hivatalban levő) főigazgatója, Jean-Jacques Dordain és Kara Ákos államtitkár aláírják Magyarország csatlakozási szerződését. A kötet befejező részében részletesebb pénzügyi beszámoló következik, majd felsorolják az ESA megjelenéseit különböző szakmai rendezvényeken, kiállításokon, a beszámoló évében megkötött nemzetközi szerződéseket, az ESA-hoz köthető szabadalmakat, végül de nem utolsósorban pedig az ESA Bizottságok vezetőit és az egyes országok tanácsi küldötteit (Magyarország esetében Tari Fruzsina és Szántó Szilvia).

Kapcsolódó cikkek:
Három új ESA kiadvány
Összevont ESA Bulletin
Évindító ESA sajtótájékoztató
ESA előretekintés 2017-re
ESA összefoglaló 2016-ról
ESA-hírek itthonról
Film a magyar űrkutatásról
Megjelentek az ESA-törvények
ESA-tagság: szerződés aláírva!

Kapcsolódó linkek:
Az ESA 2015. évi beszámolókötete
A beszámoló on-line olvasható és pdf-ben letölthető változata