A francia kormány meghosszabbította több éves megállapodását az ország űrügynökségével, növelve a költségvetési támogatást és a közös európai űrprogramokhoz való francia hozzájárulás összegét.
A tavaly október végén aláírt megállapodás a 2011-2015 közötti időszakra szól. A felek értékelése szerint az előző, 2005-2010 közötti periódusra megfogalmazott elvárások még túl is teljesültek. A franciák számára nyilvánvaló, hogy az űrtevékenység, űrkutatás stratégiai jelentőségű szektor. Egyre nő azoknak az alkalmazásoknak a száma és szerepe, amelyek űreszközöket használnak. Az űrtevékenység előre mutató, gazdasági növekedést generál, és egy sor hasznos melléktermékhez vezet. A műszaki fejlesztés segít a versenyképesség javításában. Mindez jól hangzó jelszavak gyűjteményének hangozhat, de a franciák számai azt mutatják, hogy az űrszektorba fektetett minden euró 19-szeresen térül vissza!
A társadalmi szükségletek ma már nem elégíthetők ki magas szinten az űralkalmazások igénybe vétele nélkül. A tudományos űrkutatás legújabb eredményei is innovatív programokon alapulnak, amelyek a fejlett űripar révén jönnek létre. Ezért még ebben a válságos időszakban is úgy döntött a francia kormány, hogy jelentősen megnöveli az űrszektor állami támogatását. A mostani egyezmény megnevezi a következő öt év alapvető feladatait. A Francia Űrügynökség (CNES) tevékenységének öt alappillére közül az első a Föld körüli pályára jutás biztosítása, vagyis az Ariane rakéták üzemben tartása és fejlesztése, a Szojuz és Vega rakéták indítása Francia Guyanából. A polgári alkalmazások közül kiemelendő az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, nagy sebességű, széles sávú kommunikáció, valamint az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszer kiépítése. A földfelszín, az óceánok, a környezet és a klíma kutatása egyrészt igen fontos, másrészt elképzelhetetlen műholdas távérzékelő eszközök nélkül. A negyedik helyen az űrtudomány áll, ezen belül is a közös európai (ESA) űreszközök (pl. ExoMars, BepiColombo, Gaia) támogatása. A cél a világelsőség fenntartása egyes fontos kutatási területeken. Végül, de nem utolsó sorban a biztonsági és katonai alkalmazások következnek a prioritások sorában. Ide értendő a műholdas felderítés, hírszerzés, távközlés, a korai figyelmeztető rendszerek. (CNES Magazine, 2011. január)
Kapcsolódó cikkek:
Lekörözve, avagy mások meddig jutottak?
Fellendülőben a világ űrkutatása
Az űriparban nincs válság
Térségünkből Csehország után egy másik állam is megelőz bennünket az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozásban.
