Ezzel a címmel foglalta össze az Európai Űrügynökség (ESA) közleményében a tegnap véget ért Miniszteri Tanácsülés legfőbb eredményeit.

Közeledik az ESA Miniszteri Tanácsának ülése, az űrügynökség a következő 3 évre ekkora költségvetést kér a 22 tagállamtól.

Három évtized alatt az űralkalmazások népszerűsítésének és használatuk széles körű elterjesztésének fontos szervezetévé vált a szövetség.

Május 28-án Brüsszelben űrkérdésekről tárgyaltak az Európai Unió (EU), az Európai Űrügynökség (ESA), valamint a tagállamok magas szintű képviselői.

Az ESA készül a miniszteri tanácsülésre, következő űrhajósa pedig a repülésére. A hordozórakéta-ipar nehéz helyzetben van, viszont marad a földrajzi visszatérítés és erősödik a kozmikus veszélyek program.

Néhány archív fotó segítségével felidézzük az európai űrpolitika tíz évvel ezelőtti törekvéseit, és azt, mi valósult meg a célokból. Nagyot fordult a világ – a részletekben is.

Ezúttal az ESA legnagyobb és legfontosabb létesítményét, az Európai Űrkutatási és Technológiai Központot, ismertebb rövidítésével az ESTEC-et ünneplik, fél évszázados fennállása alkalmából.

Az űrtevékenység áthatja mindennapi életünket. Az olvasóink számára magától értetődő kijelentést nem árt minden eszközzel tudatosítani. Az ESA új kiadványa erre összpontosít.

Új, európai és kimondottan űrkutatási hírportál indított a közelmúltban a Hatch konzorcium az EU Horizon 2020 programja anyagi támogatásával.

Nemrég a sajtó képviselői is megismerkedhettek a megépült Sentinel-5P műholddal, amely most elindul Oroszországba, hogy szeptemberben onnan álljon pályára.

Szakértők szerint az űrszemét legveszélyesebb darabja az ESA hét éve üzemképtelen Envisat műholdja. Kockázatos lenne kivárni azt a 150 évet, mire magától megsemmisül.

A napi sajtóban itthon is hullámokat vert, hogy egy európai földmegfigyelő műholdnak ki kellett térnie a Starlink hálózat egyik tagja elől.

Az ESA kommunikációs csapata ígéretükhöz híven megújította az űrügynökség kiadványait. Úgy tűnik, főleg a kevéssé érdeklődő olvasókra számítanak.

A megkérdezett európai polgárokat érdekli az űrkutatás és különböző okokból bár, de mindenképp fontosnak tartják azt.

A Brexit hatásai miatt Londonban felmerült egy saját, a Galileóhoz hasonló műholdas navigációs rendszer kiépítésére vonatkozó terv.

A 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban ennyit szánna az Európai Bizottság programjai továbbvitelére, megerősítésére és bővítésére.

Déli szomszédunk is csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) PECS programjához.

Az európai űripar kész bekapcsolódni a távoli világűr kapujának tekintett Deep Space Gateway programba.

Szabad jelzést kapott a gravitációs hullámokat kutató küldetés, folytatódik az exobolygókat kereső szonda fejlesztése.

Megjelent az ESA éves beszámolókötete, egyelőre 2015-ről. On-line olvasható, szabadon letölthető.