Küzdelem az Envisatért
Envisat, GMES - 2012.04.14 10:45.

Minden idők legtöbbet tudó földmegfigyelő műholdja, az európai Envisat tíz évnyi működés után hirtelen elhallgatott.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei vasárnap (április 8.) óta nem tudnak kapcsolatba lépni a Föld körül keringő 8 tonnás űreszközzel. Az irányítók most azon dolgoznak, hogy ha még lehetséges, visszaszerezzék „hatalmukat” a műhold fölött, és újra munkára bírják. Bár a 2002 márciusában indított, 10 különböző fedélzeti műszerrel repülő Envisat kétszeresen túlélte eredetileg tervezett hasznos élettartamát, az ESA mindenképpen szerette volna üzemben tartani – legalább addig, amíg a földmegfigyelő műholdjainak új generációja működésbe nem áll. A Sentinel sorozat első darabja a tervek szerint 2013-ban indul majd. Az Envisat pályáját 2010-ben alacsonyabbra változtatták, hogy a kisebb hajtóanyag-fogyasztás lehetővé tegye az aktív élettartam meghosszabbítását 2013-ig.

Az Envisat MERIS (Medium Resolution Imaging Spectrometer) műszerének a leállás előtti utolsó felvétele a részben felhővel borított Ibériai-félszigetet mutatja. Az adatok az olaszországi ESRIN központba az ESA geostacionárius adatátjátszó műholdja, az Artemis közvetítésével jutottak el. (Kép: ESA)

Az ESA és az Európai Unió közös GMES (Global Monitoring for Environment and Security) földmegfigyelő programja keretében készülő, kisebb méretű Sentinel holdak az Envisat örökségének egy-egy szeltét viszik majd tovább. Ilyenek a radaros megfigyelések, az optikai és infravörös távérzékelés, az óceánfelszín, valamint a légkör vizsgálata.

Az Envisat ASAR (Advanced Synthetic Aperture Radar) műszerének a leállás előtti utolsó radarképe a Kanári-szigetekről készült. A lesugárzott adatokat a Portugáliához tartozó, atlanti-óceáni Azori-szigeteken található Santa Maria követőállomáson vették. (Kép: ESA / Edisoft)

Az ESA közleménye szinte már úgy hangzik, mint egy búcsú... Eszerint az Envisat eddig több mint 50 ezer alkalommal kerülte meg bolygónkat, mintegy 800 km-es felszín feletti magasságban. Az óriási űreszköz hossza 10 méter, napelemeinek fesztávolsága 26 méter. A nagy sikerrel futó program 2,3 milliárd euróba került. Az elmúlt évtized során hetvennél is több országból 4000-et meghaladó tudományos kutatási projektben használták az Envisatról származó megfigyelési adatokat.

Az Envisat egy földi radar, a németországi TIRA (Tracking and Imaging Radar) űrmegfigyelő berendezése hét közepén készített képén. A legfényesebb radarvisszhang a műhold testéről érkezik. Fent jól látható a napelemtábla. Alul megjelölték az Envisat fedélzeti radarjának antennáját is. Az ESA illetékesei most azt vizsgálják, mi történhetett a műholddal. Ehhez kevés kapaszkodóval rendelkeznek, így minden megfigyelésnek jelentősége lehet. (Kép: Fraunhofer Institute for High Frequency Physics and Radar Techniques)

A fentivel való összehasonlításhoz: az Envisatot ábrázoló fantáziarajz, egy másik nézőpontból. (Kép: ESA)

Az Envisat eredményeinek, látványos felvételeinek külön rovatot szenteltünk az Űrvilágon, ahol most is elolvashatják a témába vágó, 70-nél is több korábbi cikkünket.

Kapcsolódó cikkek:
Régi műhold új pályán
Űrszemétveszély 150 évig
Hosszabbítás 2013-ig

Kapcsolódó linkek:
Az Envisat meghibásodásáról (ESA)

Megosztás:

Envisat A Japánból induló cunami antarktiszi jéghegyeket szült - 2011.08.10. A márciusi hatalmas japán földrengés nyomán kialakult szökőár még a Föld túlfelén, az Antarktiszon is megtette romboló hatását.

Archívum