Az Envisat, az Európai Űrügynökség (ESA) hatalmas (8 tonnás) távérzékelő műholdja 2002-ben indult. Összetett feladatait tíz különböző fedélzeti műszer látja el. Ezek folyamatosan a Föld légköréről, szárazföldjeiről, tengereiről és jégtakarójáról gyűjtenek adatokat, többféle elektromágneses hullámhosszon.
Az alacsonyabb pályát úgy tervezték, hogy ezután kevesebbet használjanak el manőverezésre a megmaradt hajtóanyagból, így akár 3 évvel meghosszabbodhat az űreszköz hasznos élettartama. Ennek az az ára, hogy a pályahajlás változásainak fokozatos korrigálását nem végzik tovább. Az eredeti terv 5 éves élettartam volt, a legutóbbi hosszabbítás 2010 végéig szólt. Mivel a berendezések műszaki állapota jó, az ESA tagállamai a 2013-ig történő folytatás finanszírozása mellett döntöttek.
Az Envisat MERIS (Medium Resolution Imaging Spectrometer) detektorának első felvétele, amit új pályáján készített. Az október 27-én látott táj a Volga folyam deltatorkolata, a Kaszpi-tenger északi része. (Kép: ESA)
A pályamagasság csökkentése kb. 800 km-ről 783 km-re október 22-én kezdődött. A fedélzeti műszereket október 27-én kezdték visszakapcsolni. November és december folyamán lényegében újraellenőrzik a kapott adatok minőségét, hogy utána a lehető leghamarabb zavartalanul folytatódjon a több éve tartó adatgyűjtés. Az Envisat méréseit világszerte tudományos kutatók ezrei használják.
Az Envisat első radarképe az új pályájáról. A grönlandi Jakobshavn-gleccsert láthatjuk. Ez a sziget egyik leggyorsabban mozgó gleccsere, az Envisat és az ERS-2 műholdak radarberendezéseivel két évtizede figyelik viselkedését. (Kép: ESA)
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Űrszemétveszély 150 évig
Kapcsolódó linkek:
Alacsonyabb pályára került az Envisat (ESA)
Megosztás:
