A szén-dioxid oszlopsűrűségének átlagos értéke a Föld légkörében folyamatosan növekszik. A vízszintes tengen az idő években, a függőlegesen a CO2 mennyisége ppm egységekben. A ppm jelentése „part per million”, azaz milliomodrész, a levegőben levő molekulák számához viszonyítva. (Kép: O. Schneising, M. Buchwitz / IUP / University of Bremen)
Az éves értékekre illesztett egyenes egyértelmű növekedést mutat. A szén-dioxid mind természetes (például tüzek, vulkánkitörések, élőlények kilégzése), mind mesterséges folyamatok nyomán juthat a légkörbe. A kutatók szerint a mostani növekedés jelentős részben az emberi tevékenységnek, a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetésének „köszönhető”. Ugyanakkor még mindig számos ponton bizonytalan a tudásunk, ami a szén-dioxid természetes forrásait és elnyelő helyeit illeti. A műholdas megfigyelések segíthetnek az információ-szerzésben, s így idővel egy megbízhatóbb klímamodell megalkotásában.
A grafikonon feltüntetett globális átlagértékek mögött változó térbeli eloszlás húzódik meg. A hét éven át készült sorozatból alább három szén-dioxid-térképet mutatunk be. A változó színek alapján ezekről az ábrákról is kivehető az általában növekvő trend.
A légköri szén-dioxid mennyiségét a visszavert napfény színképéből határozzák meg az Envisat SCIAMACHY műszerével. Az éves átlagos növekedés mértéke kb. 2 ppm. (Képek: O. Schneising, M. Buchwitz / IUP / University of Bremen)
Az adatok tudományos elemzéséhez egy sor paramétert is figyelembe kell venni, például a detektor korlátozott felbontását, közepes földrajzi szélességeknél a vegetáció évszakos hatását, valamint azt, hogy a szén-dioxid élettartama a légkörben elég hosszú, akár több éves is lehet.
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
A szén körforgása az űrből
Kövesd a szenet...
Civilizációs eredetű szén-dioxid megfigyelése az űrből
Hosszabbítás 2013-ig
Kapcsolódó linkek:
A légköri szén-dioxid növekedése (ESA)
Megosztás:
