A szokásosnál korábban, a reggeli órákban készült nyugat-európai műholdképen - a TERRA műhold vételi sávjának keleti szélén - még látható, hogy a tavaszi hajnalokon alacsonyan elhelyezkező planetáris határréteg alatt hogyan gyűlik össze a pára.
A Nap fénye ekkor még igen kis szögben érkezik, ezért a fény nagy része innen, és nem az alant levő felszínről verődik vissza a műhold szenzorába.
Planetáris határrétegnek azt a néhány tíz, néha egy-kétszáz méter vastag magassági átmeneti zónát értjük, amely alatt turbulens, felette inkább réteges a légkör szerkezete. Nyári napokon ez a réteg magasan van, a magas gomolyok és zivatarfelhők törik csak át alulról. Télen azonban alacsonyra ereszkedik, inverziós réteghatárként is működik. Ekkor áll elő az az időjárási helyzet, amikor a réteg alatt, a völgyekben köd gyűlik össze, míg a réteg fölé emelkedő hegyek napsütésben fürdenek.
A mostani felvételen az látható, hogy anticiklon idején, tavaszi reggeleken is megjelenik ez a határréteg, és alatta, ha nem is a téli ködök sűrűségével, de felgyűlik a pára is. Képünk délkeleti (jobb alsó) sarkában az Alpok vonulatai, a Mont Blanc-csoport északi része látható, tőle északnyugatra a párából a Jura-hegység gerince emelkedik ki. Közöttük a szürke pára alatt alig látszik a Genfi-tó kékje. Nyugaton, Közép-Franciaországban a fehér foltok azokat a helyeket mutatják, ahol a pára köddé sűrűsödött.
A TERRA műhold MODIS-rendszerének felvételét március 15-én rögzítettük az ELTE vevőállomásán.
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)
Kapcsolódó cikkek:
Alpi gleccserek - Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
A Földközi-tenger déli részére, Tunézia és Líbia határvidékére és partjaira látogatunk mostani felvételünkön. A kép legfeltűnőbb objektuma a nyugati (bal) oldalon látható Dzserba-sziget.
