A válaszról egészen biztosan tudjuk, hogy igen – különben a kedves olvasó nem olvasná ezt a cikket sem... A Venus Express Föld-megfigyelései mégis érdekesek, sőt akár a csillagászat egy új ágának az előhírnökei lehetnek.
Miről is van szó pontosan? A most a Vénusz körül keringő európai űrszonda VIRTIS (Visible and Infrared Thermal Imaging Spectrometer) műszerével először nem sokkal a start után, 2005 novemberében figyelték meg a bolygót, ahonnan az űreszközt útjára indították. Egy évvel azután, hogy a szonda a Vénusz körüli pályára állt, David Grinspoon (Denver Museum of Nature & Science, Colorado) javasolta, hogy a műszert rendszeresen irányítsák a Föld felé is. A méréseket havonta általában 2-3 alkalommal végzik. Az elmúlt két évben kb. negyven képet gyűjtöttek a Földről. A „kép” kifejezés talán egy kis túlzás is, hiszen abból a távolságból nézve bolygónk bőven belefér a műszer egy pixelének méretébe. Felszíni részletek tehát egyáltalán nem vehetők ki rajta. A látható és infravörös tartományban végzett mérések alapján azonban információ nyerhető a légkörben előforduló gázok összetételéről.
Nem mintha nem tudnánk a földi légkör összetételét. A lényeg éppen az, hogy jól ismerjük! Így a távolból végzett mérések kalibrálhatók. A jövőben a módszer alapján esetleg reményünk lehet arra, hogy távoli csillagok körül keringő bolygókról is eldönthessük: hasonlítanak-e azok a miénkhez? 1995 óta a csillagászok több mint 300 exobolygót fedeztek már fel. Ahogy fejlődnek a mérési módszerek, úgy kerülnek a „látókörünkbe” egyre kisebb és kisebb bolygók.
A Venus Express szerint a Földön 2007 áprilisa és augusztusa közt volt víz és oxigén... A négy színkép különböző távolságokból, a Föld négy különböző helyzetében készült, amelyeket a fenti szimulált képek mutatnak. Más színképtartományban például a metán, a szén-dioxid, az ózon, a nitrogén-dioxid molekuláira jellemző sávokat is megtalálták. (Kép: ESA / VIRTIS / INAF-IASF / Obs. de Paris-LESIA / Solar System Simulator JPL-NASA)
Az már most biztosnak tűnik, hogy a mért színképek alapján nem is könnyű eldönteni, hogy lakott-e a Föld! A bolygónk légkörében detektálható oxigén és vízgőz még nem jelent perdöntő bizonyítékot, hiszen ugyanezek a molekulák például a Vénuszon is előfordulnak. A kutatók sokkal gyengébb jelekre vadásznak. A fotoszintézis miatt például a növényzet a közeli infravörös tartományban viszonylag fényes, amit a bolygó spektrumának vizsgálatával talán ki lehet mutatni. A kutatócsoport ugyancsak összehasonlítja majd azokat a méréseket, amelyek a Föld főleg óceánok borította féltekéjéről, vagy ellenkezőleg, éppen akkor készültek, amikor inkább a szárazföldek látszottak a Venus Express irányából.
Frey Sándor
