A MarGal nevű projektet felerészben az EU 6. kutatás-fejlesztési keretprogramja finanszírozza, 2004 és 2006
között. A hazai résztvevő, az RSOE (Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület) egy kiemelten
közhasznú társadalmi szervezet, amely a hatóságokkal együttműködve a hazai vízi közlekedés biztonságát
szolgálja. Egyebek mellett dunai, balatoni és tiszai információs és segélyhívó rendszert üzemeltet. A MarGal
konzorcium norvég vezetéssel kilenc országból (az előbb említetteken túl Horvátországból, Franciaországból,
Svédországból, Nagy-Britanniából, Németországból, Ausztriából és Szlovákiából) érkezett partnereket fog
össze. Cálja a közeljövőben kiépülő európai Galileo műholdas helymeghatározó műholdrendszer hajózási
alkalmazásainak előkészítése. A folyami hajózási teszt helyszíne volt Budapest, a tengeri kikötői bemutatót a
délkelet-angliai Harwichben tartják majd szeptember végén.
A szimulált helyzetben a Szlovákiából indult, veszélyes anyagot szállító hajó az egyik budapesti hídnál
balesetet szenved. Az RSOE által üzemeltetett, a teljes hazai Duna-szakaszt lefedő információs és segélyhívó
rendszer központi diszpécserei fogadják a vészjelzést, minden szükséges információt összegyűjtve. A
diszpécserközpont értesíti az illetékes rendészeti és közigazgatási szerveket. Az adatok a rakományról, az
útvonalról, a személyzetről, nem utolsó sorban pedig a pontos pozícióról hasznosak a kárelhárításnál és az
események utólagos kiértékelésénél is.
A bemutatott rendszer alapja a tengeri hajózásban használt AIS (Automatic Identification System, automatikus
azonosítórendszer). A folyami változat nagy előnye, hogy ugyanazon elvekre épül. Biztosítja a hajók műholdas
helymeghatározását, a hajók egymás közti, illetve a parttal folytatott rádiós kommunikációját. A rendszerhez
kapcsolódó elektronikus térképen követhető a járművek mozgása.
A mintegy száz – hazai és külföldi – résztvevővel megtartott bemutatóra a Táncsics rendezvényhajó
fedélzetén került sor. A teszt kedvéért a hajó képzeletben átalakult egy veszélyes anyagot szállító
vízijárművé. (A Duna magyarországi szakaszán évente mintegy 2500 ilyen halad át, összesen 1 millió tonnánál
is több veszélyes rakománnyal.) A hajó fel volt szerelve az amerikai GPS és azt ezt kiegészítő és pontosító
európai EGNOS műholdas helymeghatározó rendszer jeleinek vételére alkalmas eszközökkel. Az EGNOS jeleit
sugárzó, geostacionáris pályán keringő mesterséges holdak déli irányban, viszonylag alacsony látóhatár
feletti magasságban látszanak. Így a hidak, épületek gyakran eltakarják ezeket. Ezért a GPS-műholdakon
alapuló helymeghatározást segítő (pontosság-javulást és megbízhatósági információkat adó) EGNOS-jeleket
URH-rádióadó segítségével is továbbsugározzák a hajók felé. (A Budapest környékét lefedő adót a
Hármashatár-hegyen telepítették.) Az EGNOS teljes kiépülése – a több mint 30 földi követőállomás üzembe
helyezése és a jelek „éles” sugárzása – után a helymeghatározás pontossága néhány méteres
lesz.
