Túl az első 2000 marsi napon

Már ennyi ideje dolgozik a NASA Curiosity marsjárója a vörös bolygó felszínén.

A Marson a szoláris nap – vagyis a Nap két egymás utáni delelése között eltelő idő – hossza nagyjából 24 óra és 39 perc. Az időegységnek külön neve is van, a sol, aminek a földi megfelelője a szokványos 24 órás nap. A Curiosity 2012. augusztus 6-án érkezett a vörös bolygóra. Mivel a marsi napok némileg hosszabbak a földinél, a földi időszámítás szerint a rover már korábban túljutott a 2000 napos működési idején.

A Curiosity újonnan közzétett panorámaképe idén januárban (1931. sol) készült az 5 km magas Aeolis Mons (a NASA által használt elnevezéssel Mount Sharp) oldaláról. Erre a hegyre kapaszkodik fel a rover. Fehér színnel kiemelték az agyagásványokat tartalmazó régiót, a Curiousity tudományos vizsgálódásainak következő célpontját. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

Az energiatermelésre radioizotópos termoelektromos generátort használó Curiosity a 154 km átmérőjű Gale-kráterben szállt le. 2014 szeptemberében kezdte meg a kráter közepén magasodó hegy „megmászását”. Ezidáig összesen 18,7 km távolságot tett meg a Mars felszínén, miközben időről időre részletes vizsgálatokat végzett. A program számára kitűzött fő tudományos cél annak megállapítása volt, hogy a Mars azon területén valaha, évmilliárdokkal ezelőtt fennáltak-e a környezeti feltételek egyszerű mikrobiális életformák fenntartásához. A Curiosity már 2013-ban bizonyítékokat talált arra, hogy egykor hosszabb időn (több millió éven) át tó volt a területen, ami biztosíthatta az élethez szükséges alapvető kémiai összetevőket.

Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: A hét perc rettegés vége
A marsjáró és az Oh-család kalandjai
Megvoltak az élet feltételei a Marson
Tó volt a Marson a Gale-kráter helyén
A hegy lábánál
Egykori krátertó nyomai a Marson
Még két év a Gale-kráterben
A Mars ásványösszetétele
Felhőlesen a Marson

Kapcsolódó linkek:
A Curiosity 2000 sol után (Space.com)
Agyagásványok vizsgálatára készül a Curiosity (NASA JPL)