A Curiosity megtette az első métereit, így most már jogosan lehet marsjárónak nevezni.
A Marson augusztus 6-án landolt, közel 900 kg tömegű laboratórium a berendezéseinek fokozatos ellenőrzése és üzembe helyezése során először 22-én próbálta ki hat kerekét. Közel 4,5 métert haladt előre, majd 120°-os fordulatot követően 2,5 métert hátramenetben. Mindez csak 16 percen át tartott, amibe beleértendő a megállásokra és fényképezésekre szánt idő is. A NASA 2,5 milliárd dolláros űreszköze tehát bebizonyította, hogy nem csak a tudományos műszerei, de a mozgását biztosító rendszer is készen áll a munkára. Az esemény fontos mérföldkő a programban, hiszen hiába az sikeres leszállás és a jól működő fedélzeti műszerek, a mozgási képesség nélkül az űreszköz számára kitűzött célok aligha lennének teljesíthetők. Eddig egyébként a tíz fő tudományos műszeregyüttesből nyolc sikeresen vette a kezdeti teszteket. Az egyetlen hiba az egyik szélérzékelővel akadt, amely a rover árbocán kapott helyet, de a jelek szerint nem lesz használható. Hátravan még a talajmintát begyűjtő, és az azt elemzésre a marsjáró „minilaborjaiba” továbbító komplex rendszerek kipróbálása.
A Curiosity első keréknyomai a Mars porában, a Bradbury-leszállóhelyen, augusztus 22-én. A rover immár kb. 6 m-re van a talajt érés pontjától, de ez még csak a kezdet... (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A Curiosity csapata javasolta, és a NASA elfogadta, hogy a leszállóhely kapja a Bradbury nevet, a nemrég elhunyt híres tudományos-fantasztikus író, Ray Bradbury tiszteletére, aki ráadásul az első gurulás napján lett volna 92 éves.
A szakemberek már azt tervezik, hogyan juttatják majd el a rovert a legközelebbi kijelölt célponthoz, a Glenelg nevet kapott helyre, ahol három különféle típusú felszíni anyagot mutattak a távérzékeléssel, a Mars körüli pályáról korábban végzett mérések. Odáig minteg 400 m-t kell haladnia a rovernek. Az indulás napokon belül meg is történhet, de előtte még a leszállóhely környezetében a fékezőrakéták által felkavart foltokat vizsgálják meg tüzetesebben. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: A hét perc rettegés vége
A Curiosity leszállása – pillanatkép felülről
A Marson minden rendben
A marsjáró és az Oh-család kalandjai
Mit csinál majd a Curiosity? (1. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (3. rész)
A Curiosity első mozgása a Marson (Spaceflight Now)
Hamarosan már lézerrel „lő”, és meg is próbál mozdulni a Curuiosity. Eközben egy egész család áttért a marsi nap hosszához alkalmazkodó életvitelre.
