A Curiosity roverrel jövő augusztusban a Marsra érő amerikai Mars Science Laboratory (MSL) űrszonda út közben. Balra a korong alakú kiszolgáló egység az utazás során kap csak szerepet. A jobb oldali, kúpos végű burkolat rejti a felszínre szálló marsjárót. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)
A mérések alapján a kutatók információt szerezhetnek arról, hogy mi várhat majd egyszer az első emberi űrhajósokra, akik külső bolygószomszédunk felé veszik az irányt.
A méréseket a Radiation Assessment Detector (RAD) nevű műszerrel végzik, amely a rover belsejében helyezkedik el. Készítői a coloradói Southwest Research Institute (SRI) és a kölni Christian Albrechts Egyetem munkatársai. Ezzel a kávéstermosz-méretű, kevesebb mint 2 kg tömegű berendezéssel valójában egy űrhajóban utazó embert „szimulálnak”, aki ki van téve a kozmikus sugárzás nagy energiával becsapódó részecskéi hatásának. A RAD műszert december 6-án már be is kapcsolták, azóta végzi a méréseket. Adatait a Marsra menet során naponta egyszer lesugározza a Földre. Az első eredmények azt mutatják, hogy a dózis kb. négyszer akkora, mint amit még közvetlenül a Földről való indítás előtt, de már a rover energiával való ellátását majdan a Marson biztosító radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) behelyezése után mértek. A részecskezápor egyrészt a galaktikus kozmikus sugarakból, másrészt a Napon végbemenő koronakitörésekből ered. A kívülről az űreszközbe csapódó részecskék másodlagos részecskezáport idéznek elő.
A sugárzásmérő természetesen azután is folytatja munkáját, miután a Curiosty marsjáró szerencsésen talajt ér a vörös bolygón, a Gale-kráter belsejében. Erre jövő augusztus 5-én kerül sor, ejtőernyős, majd rakétás fékezés után. A mozgó marsi laboratórium egy új, eddig még nem próbált módszerrel, egy „égi daruról” lelógatva közvetlenül a kerekeire érkezik majd meg.
