A jeges, kráterezett felszínű Rhea átmérője kicsit kevesebb, mint a mi Holdunkénak a fele. A felvételt a Cassini 2007. november 29-én 1,3 millió km távolságból készítette. (Kép: NASA/JPL/Space Science Institute)
A feltételezett gyűrűk anyaga – bizonyára centiméteres-méteres nagyságú vízjégdarabok – elnyeli a töltött részecskéket, amelyeknek amúgy jelen kellene lenni, hiszen a Rhea a Szaturnusz magnetoszféráján belül tartózkodik. Magukat a gyűrűket a Cassini ugyanakkor még nem „látta”. A kutatók remélik, hogy a meghosszabbított program során alkalmuk lesz ismét közelről vizsgálni a Rheát.

Fantáziarajz a Szaturnusz második legnagyobb holdjának gyűrűiről. (Kép: NASA/JPL/JHUAPL)
Frey Sándor