A Szaturnusz legnagyob holdjának felszínén a becslések szerint sok százszor több folyékony szénhidrogén található, mint az ismert földi olaj- és földgázkészletek.
A megállapítást az amerikai Cassini szonda adatainak elemzése nyomán tették amerikai kutatók. A Titan felszínét teljesen beborítják a széntartalmú molekulák, maga a hold egy hatalmas szerves kémiai laboratórium. A felszíni kb. -180°C-os hőmérsélket miatt az ottani állapotok igen távol állnak a Földön megszokottól. Ahogy nálunk a víz, a Titanon a szénhidrogének körforgása a jellemző. A széhnidrogének főleg folyékony etán és metán formájában fordulhatnak elő a Szaturnusz
legnagyobb holdján.
Így nézhet ki a táj a Titanon: jeges és sziklás terep, szénhidrogén-tavakkal (Fantáziakép: Steven Hobbs)
A Cassini eddig a felszín kb. egyötöd részét térképezte fel radaros módszerrel. (A következő, február 22-én esedékes megközelítéskor épp azt a vidéket „látja” majd, ahol annak idején az európai Huygens szonda talajt ért.) Eddig százszámra találtak kisebb-nagyobb tavakat a radarképeken, főleg az északi pólus környékén. Némelyikük egymaga több folyékony szénhidrogént tárol, mint a földi készletek. Az egyenlítő mentén húzódó dűnékben raktázozott szén mennyisége pedig ugyancsak jócskán meghaladja a Földön megtalálható kőszén mennyiségét.
A Titannal kapcsolatos becslések során feltételezték, hogy a még közelebbről nem vizsgált területeken is nagyjából ugyanannyi tó van. A tavak mélységéről sincs pontos információ, csupán földi analógiákon és a környező terepviszonyokon alapuló becslések. (Leegyszerűsítve: a Földön a tómélység gyakran kb. tizedrésze a környező domborzat magasságának.) A radarvisszhangok alapján azt is feltételezik, hogy egyes titani tavak legalább 10 m mélyek lehetnek.
A Titan éghajlatának megértése szempontjából fontos tudni, hogy mennyi folyékony metán van a felszínen. A légköri metán mind ott, mind a Földön erősen üvegházhatású gáz – csakhogy a Szaturnusz narancsszínű holdján sokkal több van belőle. Ha esetleg a Titan tavaiban kizárólag folyékony metán is lenne, az legfeljebb csak néhány millió évig tartana ki, folyamatosan a légörbe kerülve ugyanis felbomlana és elszökne az égitestről. Ebben az esetben a klíma lehűlne. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a metán a felszín alól, kriovulkanizmus útján pótlódik. Ebben az esetben a metán múltbeli mennyisége és a hőmérséklet a Titanon igencsak változékony lehetett.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Újabb érv a Titan tavai mellett
Mégis lehetnek tavak a Titanon
Tengerek helyett homok a Titanon
Titani tavak és felhők
Rendkívüli felvételek a Titanról!
Titani panoráma
Folyékony szénhidrogének a Titanon (ESA)
A Cassini-űrszonda rádiójeleinek mérése alapján periodikus mintázatokat találtak az óriásbolygó körüli gyűrűkben.
