Magyarok a Naprendszer kutatásában (1. rész)

Szegő Károly neve ismerősen cseng a magyarországi űrtevékenységet figyelemmel kísérők számára. A közelmúltban a Rosetta űrszonda új programja és a készülő Venus Express okán készítettünk vele interjút.

- Hogy került kapcsolatba az űrkutatással?
- Sokáig voltam a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének igazgatója, és akkor még részecskefizikával foglalkoztam. Azidőtájt kezdődött a Vega program, amelyben mi, magyarok is részt vettünk. Nagyon sok időt vett igénybe a szervezése, és ebbe egyre jobban belebonyolódtam. A szovjet űrkutatási intézet igazgatója egy nagyon hírneves plazmafizikus volt és egy idő után megkérdezte, hogy ha már ennyi időt fordítok a misszióra, akkor miért nem állok át arra a területre. Azt mondtam, hogy azért, mert a fizikának ez a területe nem áll hozzám olyan közel. Erre ő azt válaszolta, hogy nem baj, bevezetnek ebbe a szakterületbe. Így hát kimentem hozzájuk tanulni, és elkezdtem ezzel a területtel foglalkozni. Tulajdonképpen a Vega lett aztán az első nagyobb program, amiben részt vettem.


A Vega-2 űrszonda által a Halley üstökös magjáról készített kép

- Mivel foglalkozott a Vega program keretében?
- Nagyon sok mindennel, mert a magyarok sok mindenben részt vettek. Két fő tevékenységünk volt: az egyik a képeknek a feldolgozása és ennek kapcsán az üstökös működésének a modellezése, a másik pedig a plazmafizikai kísérletek, amelyek során az üstökösök és a napszél kölcsönhatását vizsgáltuk. Ez a kölcsönhatás igen érdekes, nagyon sok olyan tulajdonsága van, ami bolygók körül nincs meg és éppen ezeknek a tulajdonságoknak, folyamatoknak a modellezése volt Szaggyejevnek, a szovjet űrkutatási intézet vezetőjének és az ő csapatának a szakterülete. Tulajdonképpen ez az a két terület, amellyel a mai napig foglalkozom; tehát részben az űr-plazmafizika, más összefüggésben pedig például az üstökösök működésének vizsgálata.

- A Vega után milyen egyéb programokban vett részt?
- A Vega után közvetlenül a Fobosz, - tehát egy marskutatási - programban vettem részt, ahol a bolygó és a Nap közötti kölcsönhatás volt az, amivel foglalkozni kezdtem. Nem sokkal utána kezdődött a Cassini, a NASA Szaturnuszt vizsgáló programja, ebben a programban szintén egy plazmafizikai kísérlet résztvevője vagyok. A Fobosszal párhuzamosan vendégkutató voltam a NASA Vénusz-szondájának küldetésekor, a Pioneer Venus Orbiter plazmakísérleteiben. Azzal nagyon sokat foglalkoztam. Utána gyakorlatilag jött a Rosetta, és majdnem azzal párhuzamosan egy másik Mars-misszió, a Netlander.


Az európai készítésű Huygens leszállóegység leválik a Cassini anyaszondáról

- Nem említette, de nyilván a Marsz-96-tal is kapcsolatban volt.
- Igen, abban a programban is részt vettünk, de az kudarccal végződött, és mint olyan, szinte már törlődött az ember tudatából.

- A Rosetta után, akár markutatásban, akár egyéb bolygókutatásban, milyen új tervek vannak napirenden?
- Pillanatnyilag az ESA-nak a Venus Express küldetése van az előkészítés fázisában. Az egyik kísérletben társkutatóként veszek részt. De azért a Cassini is kitölti az ember munkaidejét, mert már a Jupiterről is nagyon sok adat érkezett hozzánk és jövő nyártól elkezdenek ömleni az adatok a Szaturnuszról. Tehát a közeljövőben a Cassini adatfeldolgozás az, amit előre lehet látni.


- És majd a Rosetta adatfeldolgozás is...
- Az még messze van, de addig is modelleznünk kell az üstökös viselkedését. Dolgozunk egy új gázdinamikai modellen. Ezt egyébként egy francia úr találta ki. Ezzel a modellezéssel nagyon sok dolgunk van még. Felosztottuk a feladadatokat, hogy ki mit végez el. És ez most amiatt nagyon aktuális, mert ezt az új üstököst, a Csurjumov-Geraszimentkót valamilyen szinten modellezni kell.

- A Venus Express mikorra várható?
- 2005-2007 környékére, az adatok majd 2007 környékén kezdenek érkezni. De addig is ad munkát a Cassini és a Rosetta. Muszáj több misszióval foglalkozni egyszerre, mert az űrkutatás finanszírozása olyan, hogy önmagában egy-egy programból nem lehet megélni.

Folytatjuk...

Az interjúalanyunkat ábrázoló fotók Szegő Károlynak a Mindentudás Egyetemén tartott előadásán készültek, és azokat az ORIGO WEB-magazin szívességéből közölhetjük.

A többi felvétel tulajdonosa az Európai Űrügynökség (ESA).

Kapcsolódó cikkek:
Magyar részvétel a Vénusz űrszondás kutatásában
Rosetta - A cél új, a rakéta (majdnem) a régi

Cikk nyomtatása
A rovat archívuma

Gyorskereső

Rovatok

Támogatóink

játékbolt ahol gyerekjáték a vásárlás

Tetszik / Like

Kiemelt partnerünk

Magyar űrkatalógus