1961. április 12-én egy 27 éves vadászgéppilóta, Jurij Gagarin Vosztok-1 jelű űrhajóján egy Föld körüli keringést végzett.
Gagarin 108 perces repülése után a szovjetek mélyen hallgattak a visszatéréskor fellépő problémákról, amelyek könnyen Gagarin életébe kerülhettek volna, viszont bizonyítást nyert, hogy az ember életben maradhat és munkavégzésre is képes a merőben új fizikai körülmények között.
A szovjet sikerre a NASA csak Alan Shepard repülésével tudott válaszolni. A Mercury-Freedom-7 űrhajó 1961. május 5-én egy 15 perces űrugrást végzett. Kennedy amerikai elnök az USA nemzetközi presztízsét féltve az első számú nemzeti prioritások közé emelte az űrhajózást és egy héttel Shepard repülését követően bejelentette az Apollo program (az emberes holdraszállás programjának) kezdetét.
Ezt követően minden a verseny jegyében fogant a két nagyhatalom űrtevékenységében (ami akkoriban az egész világ űrkutatását is jelentette egyben). Az Apollo-program már-már nyíltan versenyre hívta ki a Szovjetuniót a Hold elérésére. Ehhez ki kellett kövezni az utat, megszerkeszteni a megfelelő űrhajókat, kitalálni és begyakorolni a szükséges manővereket, műveleteket. És mellékesen egy-egy teljesítménnyel növelni a presztízst.
A szovjet és amerikai űrkutatás két részre osztódott: az egyik, a fő irányvonal az emberes űrrepüléseké, a másik pedig a Naprendszer automata szondák általi meghódításáé lett. Ez utóbbiban a NASA villantott először. Az 1962. augusztus 27-én startolt Mariner-2 három és fél hónap repülés után elérte a Vénuszt, sikerrel elrepült mellette, fényképeket készített a titokzatos felhőzetről (és heliocentrikus pályára állva mesterséges bolygóvá vált). Nem sokkal később egy másik bolygónál is sikerrel járt a NASA. A Mariner-4 1964. november 28-án startolt a Mars felé és 1965. július 14-én repült el mellette. Ezzel először láthatott az emberiség fényképeket egy másik bolygó felszínéről (egyben ezekkel dőlt el végleg a Mars-csatornák és az értelmes lények léte körül zajló vita).
1965 az emberes repülések háza táján is szenzációs évnek bizonyult. Korábban még bejegyezték az űrhajózás nagykönyvébe Valentyina Tyereskova, az első nő repülését. Ebben az évben viszont két új űrhajótípus is bemutatkozott: a Voszhod a szovjet oldalon, a Gemini az amerikaiakén. Mindkét nemzet a Holdra tartott és az ehhez szükséges műveletekhez kellett mindkét oldalnak az új, többszemélyes eszköz.
Előbb a Voszhod állt készen és mindjárt a második repülésén világraszóló teljesítmény részese lett: 1965. március 18-án Alekszej Leonov végezte az űrhajó fedélzetéről a világ első űrsétáját. A leszállás közben fellépő súlyos problémák miatt azonban a program nem folytatódott tovább. A Gemini program sokkal sikeresebb volt. Bár még mindig némi lemaradásban voltak az amerikaiak, alig valamivel Leonov űrsétája után a Gemini-4 űrhajósa, Ed White is űrsétát tett. Ez a teljesítmény nyitánya lett annak a sikersorozatnak, amely megfordította az űrversenyt. Összesen 10 űrhajóspáros repült 20 hónap alatt, akik űrtörténelmet írtak: a világ első űrrandevúja, a világ első űrhajók közötti dokkolása, rekord magasságú pályára állás, mind-mind a Gemini programhoz köthető bravúrok voltak. 1965-ben az „űrklub” – az önerőből űreszközt felbocsátani képes országok köre – bővült: Franciaország Diamant nevű hordozórakétával 1965. november 26-án felbocsátotta az Asterix holdat.
A holdraszállás műveleteinek emberekkel történő begyakorlása közben maga a Hold sem felejtődött el. Úgy a szovjetek, mint az amerikaiak űrszondákat küldtek a szomszéd égitesthez (és az égitestre), felderítendő a felszínt megfelelő leszállóhelyek után kutatva, sőt bebizonyítandó a leszállás kivitelezhetőségét egy-egy igazi sima leszállást prezentálva. A holdszondák új nemzedékének párbaja ezúttal is szovjet sikert hozott először. A Holdon elsőként a Luna-9 szállt le 1966. február 3-án: az Oceanus Preocellarum lett az első ember alkotta tárgy leszállóhelye. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a következő Luna, a felépítésében merőben más Luna-10 lett a Hold első mesterséges holdja, miután pályára állt az égitest körül.
Az 1967-es év az első évtized sikerei után azonban rettenetes katasztrófákkal kezdődött…
(Folytatjuk a második évtizeddel!)
Kapcsolódó cikkek:
Egy emberöltő az űrben. Az első évtized (1957-67 – 1. rész)
Külön nevet kapott az elmúlt 50 év a történelemben: űrkorszak. Sorozatunk az évforduló kapcsán ezt az 50 évet tekinti át – a teljesség igénye nélkül, egy-egy sikert felvillantva. Az első évtized címszavakban: Szputnyik, Gagarin.
