Török, magyar, indonéz?

Vagy török, indonéz és magyar űrhajós lesz a sorrend?

A moszkvai Szputynik és a Rosszija 24 televíziók beszámolói szerint Indonézia hivatalos szervei tárgyalásokat kezdtek az orosz Roszkoszmosszal egy indonéz űrhajós repüléséről a Nemzetközi Űrállomás (ISS) „orosz oldalára”. A beszámolók hivatkoznak Dmitrij Rogozin – a Roszkoszmosz vezetője – nyilatkozatára, miszerint „jelenleg Indonéziával, Magyarországgal és Törökországgal folynak ilyen tárgyalások”. (Mint emlékezetes, a magyar ESA delegáció nevében Szijjártó Péter miniszter az ESA tagországok minisztereinek novemberi találkozóján ismertette a magyar űrtevékenység terveit, és ennek keretében beszélt arról, hogy egy magyar kutató űrhajós 2024-es repüléséről egyeztetnek Oroszországgal.) Ahogy Rogozin az interjúban elmondta, a törökökkel már előrébb tartanak, az ő űrhajósok akár már 2023-ban elindulhat az ISS-re.

Mint az az Űrvilág olvasói számára valószínűleg ismert, mind Indonézia, mind pedig Törökország jelentős űrkutatási és űrtechnikai eredményekkel rendelkezik.

Az indonéz Garuda-1 távközlési műholdat a Lockheed Martin építette és 2000-ben egy orosz Proton rakéta állította pályára. 2009-ben egy kínai rakétával került pályára a Thales Alenia Space által épített Palapa-D hírközlési hold. 2017-ben pedig a Telkom-3S indult geostacionárius pályára. Ezt az eszközt is a Thales építette, a hordozórakéta pedig egy Ariane-5ECA volt.

A LAPAN-TUBSat a délkelet-ázsiai ország első távérzékelő műholdja volt, melyet az ország űrügynöksége és a Berlini Műszaki Egyetem szakemberei készítettek, és földi szegmensébe a magyar BHE is szállított berendezéseket. A műhold 2007 januárjában, egy indiai PSLV rakétával került pályára. A LAPAN-A3 (LAPAN-IPB) multispektrális távérzékelő és a tengeri hajóforgalmat figyelő (AIS, automatic identification system) műholdat indonéz szakemberek készítették, 2016 nyarán állt pályára.

A Török Űrügynökséget egy elnöki rendelettel 2018. december 12-én hozták létre Ankarában, de az űrtevékenység ott sem akkor kezdődött. A polgári távérzékelő műholdak közül említésre érdemes a BILSAT-1, melyet a TÜBITAK intézet épített, mint a DMC International által kiépített Disaster Monitoring Constellation török eleme. A 130 kg-os űreszköz 2003-ban került pályára. 2009-ben indult az ITUpSAT-1, az Isztambuli Műszaki Egyetem (ITU) CubeSatja, egy indiai PSLV rakétával. Szintén az ITU fejlesztette az UBAKUSAT egy egységes (1U) CubeSatot, melyet 2018 májusában a Nemzetközi Űrállomásról indítottak.

A Göktürk-2. (Kép: Turkish Aerospace)

A Göktürk név az ország katonai felderítő műholdjait takarja. A saját építésű Göktürk-2, és a Thales által kivitelezett Göktürk-1 optikai felderítő műholdak 2012-ben, illetve 2016-ban kerültek alacsony Föld körüli pályára. Az előbbi legjobb felbontása 2,5 m, míg az utóbbié 0,8 m. Jelenleg a Turkish Aerospace Industries (TAI) a Göktürk-3 SAR (apertúraszintézis radarral felszerelt) műholdat fejleszti.

Kapcsolódó cikkek:
Magyar űrbejelentések
Kezdődik a magyar űrhajós kiválasztása

Kapcsolódó linkek:
Indonézia tárgyal a Roszkoszmosszal egy űrhajósáról (Sputnik News)