Október 23.

Ennél hamarabb nem startol következő, immár menetrend szerinti első útjára a Crew Dragon.

A SpaceX nemrég sikeres tesztrepülésen átesett emberes űrhajójának első szolgálatszerű repülése, a Crew-1 jelű küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a floridai Kennedy Űrközpontból indul majd, egy Falcon-9 hordozórakétával. A NASA most elárulta, hogy a start dátuma legkorábban 2020. október 23. lehet. Addig el lesznek foglalva a legutóbb, két űrhajóssal végrehajtott, augusztus 2-án véget ért próbaút adatainak elemzésével és az új küldetés engedélyezési eljárásával. Korábban arról lehetett olvasni, hogy akár már szeptember vége felé útnak indulhatnak az űrhajósok.

A Crew-1 küldetés személyzetét négyen alkotják, három amerikai és egy japán űrhajós. A kép a Crew Dragon belsejében kiképzés közben készült róluk. Balról jobbra Shannon Walker, Victor Glover, Mike Hopkins (parancsnok) és Szoicsi Nogucsi (Soichi Noguchi). (Kép: SpaceX)

A későbbi indulási időpont a NASA szerint jobban illeszkedik az ISS zsúfolt munkarendjébe is. A négy űrhajós fél éven át dolgozik majd az űrállomás állandó személyzetében. Előzőleg október közepén egy újonnan érkező orosz Szojuz űrhajóval (MSZ-17) is történik egy személyzetváltás. Akkor Szergej Rizsikov, Szergej Kugy-Szvercskov és amerikai részről Kate Rubins érkezik az űrállomásra. A jelenlegi személyzet (Chris Cassidy, Anatolij Ivanyisin és Ivan Vagnyer) egy hét alatt elintézi az átadás-átvételt, október 21-én visszatérnek a Földre, s utánuk érkezik majd fel a Crew Dragon négy utasa. Velük együtt tehát 7 főből áll majd a személyzet.

Az év végéig még két amerikai teherszállító űrhajó repülése is várható. Először szeptember végén egy Cygnus, majd legkorábban novemberben egy teher-Dragon visz ellátmányt, alkatrészeket és kísérleti eszközöket az ISS-re. Ez utóbbi már a SpaceX 21. teherűrhajós repülése lesz a NASA megbízásából, viszont az első a megújított – a Crew Dragon tervein alapuló, de emberek nélküli – változattal.

A SpaceX egyelőre 6 útra szóló szállítási megbízással rendelkezik a NASA-tól az ISS személyzetcseréinek lebonyolítására, 2024-ig. Egy sor megállapodás révén az űrhivatal 2011-től kezdődően összesen több mint 3,1 milliárd dollárral járult hozzá az űrhajótípus fejlesztéséhez. A cél az orosz Szojuz űrhajóktól való amerikai függés megszüntetése volt, hiszen az űrrepülőgépes program 2011-es befejezése óta csak az oroszoktól bérelt helyek révén voltak képesek fenntartani az amerikai jelenlétet az ISS-en.

Ami a jövő évre vonatkozó terveket illeti, ha összejön a Crew-1 küldetés október végi startja, akkor Hopkins és csapata jövő április vége felé térhet vissza. Előtte már elindítják a Crew Dragon következő repülését (Crew-2) is, a NASA és a SpaceX legalább néhány hetes átfedést szeretne a két csapat űrállomáson töltött tartózkodási idejében. Tekintettel az orosz Szojuz űrhajókkal végzendő személyzetváltásra (3-3 fő le és fel), könnyen előfordulhat 2021 tavaszán, hogy rövid időn át egyszerre akár 14-en lennének az ISS-en, ami rekordot jelentene.

S hogy áll a NASA másik kereskedelmi űrhajófejlesztő partnere, a Boeing a Starliner programjával? A következő mérföldkő még idén egy újabb ember nélküli próbarepülés lesz – hiszen az első jóindulattal is csak félsikernek volt nevezhető. Hivatalos startdátumot még nem közöltek. Ha az újabb próba megnyugtatóan zajlik, a Starliner először 2021-ben szállíthat űrhajósokat az ISS-re.

Kapcsolódó cikkek:
Visszatért a Crew Dragon
Hurrikán vagy leszállás?
Starliner: még több probléma

Kapcsolódó linkek:
Legkorábban október 23-án indulhat a Crew-1 repülés (Spaceflight Now)