Vér, vizelet, uborka

A SpaceX Dragon teherűrhajója ma tér vissza az űrállomásról, fedélzetén számos javításra váró alkatrésszel, valamint értékes kísérleti mintákkal.

Az űrhajósok közel 900 kg tömegű rakományt pakoltak a Dragon belsejébe, mielőtt az ma, magyar idő szerint valamivel 14 óra után leválik a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy 20:20 körül – hővédő pajzzsal védve, ejtőernyős fékezés után – a Csendes-óceán vizébe csobbanjon. A SpaceX magánvállalat űrhajója október 10-én érkezett az űrállomáshoz, ahová a NASA megbízásából ellátmányt szállított. Ez volt az első „menetrendszerű” repülése, amit az elkövetkező években egy sor újabb követ majd.

A Dragon teherűrhajó, még az ISS Harmony moduljához csatlakoztatva. A felvétel október 14-én készült. (Kép: NASA)

A visszaút jelentősége, hogy a földi kutatók végre elemezhetik azokat a biológiai mintákat, amelyek az ISS fedélzetén gyűltek 2011 júliusa, a legutolsó űrrepülőgépes küldetés óta. Azóta ugyanis nem volt olyan visszatérő űreszköz, amellyel számottevő mennyiségű kísérleti mintát vagy más értékes küldeményt épségben el lehetett volna juttatni a Földre. (A Dragon előző, sikeres kísérleti repülése alkalmával még nem merték bepakolni a fontos mintákat.) Az orosz Szojuz űrhajók leszálló kabinja lényegében csak az űrhajósok hazahozatalára szolgál, az orosz Progressz, az európai ATV és a japán HTV teherűrhajók pedig dolguk végeztével megsemmisülnek a sűrű légkörben.

Mi lesz hát a Dragonban, amikor a keresőegységek kihalásszák az óceánból, Kalifornia partjaitól néhány száz kilométerre nyugatra? Összesen 384 tubus vizeletmintát és 112 vérmintát helyeztek el abban a fagyasztóládában, amelyet jégtömbök segítségével tartanak megfelelően alacsony hőmérsékleten. A cél, hogy a 2011 nyara óta rendszeresen gyűjtött minták épségben (és végig -30 °C alatt maradva) eljussanak a kutatólaboratóriumba. A NASA Johnson Űrközpontjában működő kutatócsoport hosszú ideje elemzi az űrhajósoktól származó vizelet- és vérmintákat, amelyek alapján következtetéseket tudnak levonni egészségi állapotuk változásáról, testedzéseik és táplálkozásuk eredményéről.

André Kuipers holland űrhajós, az ISS korábbi lakója az űrállomás fedélzetén a fagyasztott minták elhelyezésével foglalatoskodik. (Kép: ESA / NASA)

Egyes ISS-alkatrészek, mint például az életfenntartó és az elektromos rendszer darabjai szintén a Földre tartanak, javítás céljából. A jövőben rendszeressé váló Dragon teherjáratok előnye, hogy a szükséges javításokat és cseréket el lehet végezni az alkatrészek le- és felküldésével, ahogyan az az űrrepülőgépes korszakban is szokás volt. Így nem kell feltétlenül egy új részegységet legyártani az elromlott helyett, ami takarékosabb megoldás. Másrészt a földi mérnökök sokat tanulhatnak a hibák okainak részletes analíziséből.

A visszatérő tudományos rakományban megtalálható még számos, a súlytalanságban elvégzett biológiai kísérlet anyaga. Közülük az egyik japán programban például uborkanövényeket csíráztattak, a növekedésüket vizsgálva – egy kis lépés ez az űrbeli körülmények között történő növénytermesztés felé vezető hosszú úton.

Vasárnap esti frissítés:
A Dragon magyar idő szerint 20:22-kor megérkezett a Csendes-óceán vizére.

Kapcsolódó cikkek:
Dragon CRS-1
Jöhetnek a menetrendszerű teher-Dragonok
Sikerült lelassítani az űrhajósok csontvesztését

Kapcsolódó linkek:
Kísérleti mintákkal tér vissza a Dragon (New Scientist)
Dragon CRS-1 információk (Spaceflight Now)