Az űrrepülés hatása a májra

A Coloradói Egyetem kutatói megállapították, hogy űrrepülés hatására egerek májában kezdődő károsodás jelei mutatkoznak.

Az egerek csaknem öt éve, az Atlantis űrrepülőgép utolsó küldetésén (STS–135) jártak a világűrben. Közel két hetet töltöttek a súlytalanságban. (Különös módon a hivatkozott cikk és egy másik forrás is az Atlantis fedélzetén töltött 13,5 napról beszélnek, jóllehet az űrrepülőgép nevezett – legutolsó – repülése valamivel rövidebb volt 13 naposnál. Az eredmények szempontjából az eltérésnek valószínűleg semmi jelentősége sincs. – B.E.)

Az Atlantis űrrepülőgép utolsó repülése közben (STS–135), az ISS-hez kapcsolódása előtt, 2011-ben. (Kép: NASA)

A kutatás vezetője, Karen Jonscher (Coloradói Egyetem, Anschutz Medical Campus) elmondta, hogy korábban még soha nem vizsgálták az űrrepülés májra gyakorolt hatását, mert az élettani kísérletek elsősorban a csontok, az izmok, az agy, a szív és a keringési rendszer működésére koncentráltak. Azt viszont tudták, hogy űrrepülések után az űrhajósok szervezete gyakran produkált cukorbetegségre emlékeztető tüneteket, azonban rendszerint gyorsan visszaállt a szervezet normális működése. De ebből sejteni lehetett, hogy a súlytalanság az emésztőrendszerre, így annak kulcsfontosságú szervére, a májra is hatással van.

Az egerek közel két hetet töltöttek az űrben. Visszatérésük után Jonscher és munkatársai megvizsgálták a májukból vett mintákat. Megállapították, hogy az űrrepülés aktiválni látszott azokat a specializált májsejteket, amelyek hegesedést válthatnak ki, és a szerv hosszú távú károsodását okozhatják. Emellett az egerek izomtömege is csökkent. Ugyanezt a jelenséget – az izmok sorvadását és a fehérjék lebomlását aminosavakra – ágynyugalomban tartott embereknél is észlelték. A kutatók ezeknek a jelenségeknek a májra gyakorolt hatására is kíváncsiak voltak.

Az egerek lakosztálya az űrkísérletekben. (Kép: NASA / Dominic Hart)

A kutatók azt tapasztalták, hogy a Földön maradt kontrollcsoport egereihez képest az űrrepülés során megnőtt a májban tárolt zsír mennyisége. Egyidejűleg csökkent a retinol (az A-vitamin egyik, állatokban előforduló formája) mennyisége, ezzel együtt a zsír lebontásának képessége. Következésképpen nem alkoholos eredetű májzsírosodás alakult ki (a zsír túlzott mértékű felhalmozódása a májban, ami gátolja a máj funkcióit, ezért gyulladáshoz vezethet, az emberek egy részénél akár májdaganat is okozhat). Mindez a nem alkoholos eredetű májzsírosodás egyik előrehaladott következményének, a fibrózisnak (a májszövetek hegesedve regenerálódásának) az előjele lehet. Földi körülmények közt a fibrózis az egerekben még egészségtelen táplálkozás mellett is csak hónapok vagy évek alatt alakul ki, ha viszont az alig kéthetes űrrepülés alatt máris jelentkeztek a betegség előjelei, akkor ez aggasztó lehet az emberekre, különösen a hosszú időtartamú űrrepülések résztvevőire nézve.

Trükkfilm arról, miért fontosak az egereken súlytalanságban végzett kísérletek. (NASA JSC)

Kapcsolódó cikkek:
Röntgenberendezés az űrállomásra
Visszatért az „állatos műhold”
Maratoni egérűrrepülés
Egerek a Mars-programban
Egerek kövezik ki az emberiség útját a Marsra? (1. rész)
Egerek kövezik ki az emberiség útját a Marsra? (2. rész)
Úton az Atlantis
STS-135: Zajlik a búcsúrepülés
STS-135: Hazatért az Atlantis

Kapcsolódó linkek:
Az űrben járt egereken kezdődő májkárosodásra utaló jeleket találtak (Science Daily)